Sokan félnek ettől a változástól, de vajon megalapozott ez az érzés? Hol tartanak jelenleg a robotikai fejlesztések? Milyen megoldásokat használnak az ipari gyártás során? Hogyan fogják a robotok megváltoztatni a gyártósori munkát?
Többek között ezeket a témákat boncolgatjuk cikkünkben a
KUKA Hungária Kft. 100 fős K+F részlegének vezetőjével, Grósz Lászlóval.
Annak a kérdését, hogy hazánkban mekkora arányban használják a robotokat az ipari gyártásban, mi sem szemlélteti jobban, mint a statisztika, mely szerint Magyarországon 10.000 ipari dolgozóra 84 darab robot esik. Ezzel ellentétben, a világátlag jelenleg 99 robot/10.000 fő, így állíthatjuk, hogy ezen a téren még az
IFR (International Federation of Robotics) által mért globális átlag alatt járunk.
Milyen stádiumai vannak a robotika fejlődésének?
Még mielőtt a jövő technológiáiról beszélnénk, érdemes arra is kitérnünk, hogy jelenleg hol tart a robotok fejlődése, hogy teljes képet kaphassunk helyzetükről. Négy jól elhatárolható megatrendet különböztethetünk meg, melyek a következők: ipari automatizálás, biztonságos robotok, mobilis robotok, valamint a környezetük észlelésére képes, intelligens robotok.
“Gyakorlatilag az ipari automatizálást számítjuk a robotika kezdeteként, amit az autóipar fejlődése hozott magával. Ebben a kategóriában olyan stacionárius robotkarokról beszélünk, amelyek valamilyen repetitív munkafolyamatot automatizálnak le.” - magyarázza Grósz László. Ebben az esetben a robotok jellemzően teljesen emberektől elzárva operálnak, biztonsági okok miatt.
Erre épül a biztonságos robotok stádiuma. Ezek a készülékek már képesek emberek közelében, kollaboratívan dolgozni. A robotkar csuklóiban elhelyezett nyomaték-szenzoroknak köszönhetően detektálják az emberek közelségét, és szükség esetén megállnak, így nem okoznak kárt senkiben. Ezen kívül mozgásukat manuálisan is lehet vezérelni, emiatt kézzel is nyugodtan a megfelelő pontra irányíthatjuk pozíciójukat. Ilyen robot például a KUKA termékpalettájában található LBR iiwa is. Grósz László elmondása szerint a kollaboratív robotok piaca még fellendülésre és valódi kiteljesedésre vár.
A harmadik szint a helyváltoztató, azaz mobilis robotok szintje, amelyek logisztikai feladatok ellátására is alkalmasak. Egyes mobilis robotok még robotkarral is el vannak látva, ami a helyváltoztatás mellett valamilyen beavatkozásra is lehetőséget biztosít. “Jellemzően ez az a szint, ahol manapság a robotgyártók tartanak.” - tette hozzá Grósz László.
Ebbe a kategóriába tartozik egyébként a KUKA Okos gyártósori koncepciót megvalósító KMP1500-as robotja is, amit lentebb részletesen is bemutatunk.
A negyedik lépcső pedig a gépi látás és az intelligens gépek fázisa. Ebben a stádiumban a gépek nem csak észlelni, hanem értelmezni is tudják környezetüket. Ehhez szükség van gépi látásra, azaz arra, hogy szenzorok segítségével képesek legyenek környezetüket felmérni, valamint arra is, hogy mesterséges intelligencia módszerekkel ezt kontextusba is tudják helyezni.
“Ahhoz, hogy a robotok igazán el tudjanak terjedni, a jelenlegi robotprogramozási paradigmákat egyszerűsítenünk kell, és ezzel közelebb vihetjük őket az átlagfelhasználókhoz is. Ennek oka az, hogy az átlagfelhasználók intuitív módon szeretnék használni ezeket a gépeket, és ahhoz, hogy ez megtörténjen, emberi, nagyon magas szintű utasításokkal kell tudnunk őket irányítani. Míg ezek az utasítások általában triviálisnak és magától értetődőnek tűnnek egy embernek, addig egy cseppet sem ilyen könnyen értelmezhetőek a robotok számára.” - magyarázta Grósz László.
Jelenleg ez okozza a legnagyobb fejtörést a robotgyártóknak és robotikai kutatási intézeteknek. Nagyon sok részmegoldás létezik már, de olyan ipari sztenderd még nem jött létre, ami minden ezzel kapcsolatos kihívásra választ adna.
Mobilis robotokkal lépünk tovább a dinamikus gyártósor koncepciójának irányába
A KUKA mobilis robotok kategóriájába tartozó KMP1500-as robotja képes megvalósítani azt a Smart Shopfloor, azaz Okos gyártósor koncepciót, amely lehetővé teszi, hogy az eddigi gyártósor koncepcióból átlépjünk a dinamikus gyártósorok világába. De mit is jelent ez pontosan?
Dinamikus gyártósor alatt azt értjük, amikor az egyes munkadarabok nem feltétlenül egy gyártósoron haladnak végig, hanem a termék konfigurációjának megfelelően, robotok által kerülnek átszállításra egyik munkafolyamatról a másikra.
Tökéletes példa erre az autógyártás, hiszen manapság például az autók motorja több típusú is lehet (dízel, benzin, hibrid, elektromos). Ennek tükrében a modern autógyártás során a különböző konfigurációt igénylő autók nem egy statikus gyártósoron haladnak végig, hanem az eltérő munkafázisokat más-más gyártósoron valósítják meg. Ezzel egy időben a sorok közötti dinamikus közlekedésről a mobil robotok gondoskodnak.
Ennek a megoldásnak az előnyei közé tartozik, hogy az egyes gyártósorokat sokkal hatékonyabban lehet kihasználni. Másrészről használatával nagyban fel lehet gyorsítani a gyártás folyamatát, hiszen, ha egy bizonyos munkaállomáson a dolgozóknak nem kell az adott munkadarabon semmit sem elvégezniük, a produktumnak egyáltalán nem kell áthaladnia az állomáson.
Kell-e tartanunk a robotika fejlődésétől?
“Alapvetően pozitívan állok hozzá a technológiai fejlődéshez, és nem csak azért, mert robotikai cégnél dolgozom.” - kezdte válaszát Grósz László. Egy történelmi példával élt a válasz kontextusba helyezéséhez:
“Az I. Ipari Forradalom alatt az angol ludditák gépromboló mozgalma során az emberek gépeket törtek-zúztak, mert féltek, hogy azok el fogják venni munkájukat. Azóta viszont nem úgy tűnik, hogy azokat a munkákat annyira el szeretné valaki végezni saját erejéből, gépek segítsége nélkül.”
A robotok, véleménye szerint, jellemzően a monoton, repetitív fizikai munkákat fogják elvégezni, valamint azokat a folyamatokat, ahol a dolgozók valamilyen fizikai veszélynek, vagy vegyi anyagoknak vannak kitéve. Ezek mind olyan területek, ahol emberek tipikusan nem szeretnek dolgozni. Emiatt az emberi munkaerő inkább átkerül egy irányító szerepbe, és sokkal inkább olyan pozíciót fog betölteni, ahol kreativitását tudja használni.
A robotika fejlődése így nem csak az iparra lesz nagy hatással, hanem társadalmunkra is, viszont aggodalomra nincs ok, hiszen ez jó eséllyel életszínvonalunk emelkedéséhez fog hozzájárulni.
