Igaz történet egy emberről, aki vízen járt, partot ért és ezzel nagyon, de tényleg nagyon sokat fog keresni

Ő ma még nincs a 100-as listán, de az ötletnek, amivel kaszálni fog köze van az informatikához, ráadásul itthonról veszi be a világot. Mi ez utóbbiért nagyon szeretjük. Elsőként az IThon.info-nak meséli el történetét. Olvass és tanulj! 

IThon.info: A súgóm szerint a sztorid valahogy úgy kezdődött, hogy üldögéltél a görög tengerparton, kávézgattál és nagyon zavart a szerencsétlenkedés, amit egyesek a jachtjuk kikötésekor produkálnak. Ennek olyan városi legenda íze van! Mi a valóság? 

Virágh Attila: A történet jól hangzik, majd meggondolom, átveszem és terjesztem-e,  de egyelőre maradjunk a tényeknél. A sztori szempontjából lényegesek az előzmények, ezért egy kicsit régebbről indítanék. Az ezredforduló környékén grafikusként, formatervezőként tettem szert némi szakmai ismertségre. A TV2 első hét évének az arculata is az én lelkemen szárad, de ismertebb munkáim közül megemlíthetem még a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy logóját, a magyar Daily News-t és az akkoriban igen ismert TÜKÖR magazint. Mondhatni, befutott, jól kereső vállalkozó voltam. 

IThon.info: Kiégtél, meguntad? Zavart, hogy túl jól keresel? 

V.A.: Túl nagyot álmodtam. Vettem egy hatalmas házat óriási hitellel, majd jött a válság és a kijózanító ébredés: akkora svájci frank alapú adósságot halmoztam fel, hogy életem végéig nem tudtam volna annyi grafikai munkát megcsinálni, hogy visszatörlesszem. Egy ilyen esetben az ember vagy a problémára koncentrál, vagy a csillárt méregeti, hogy vajon elbírja-e a súlyát.  Én a kötél helyett a megoldást kerestem, amitől többet ilyen problémám nem lesz. A legendából annyi igaz, hogy nekem is volt egy vitorlásom és tényleg zavart, hogy a hajósok többsége az autójánál, sőt a lakásánál is értékesebb járművével egyszerűen képtelen normálisan partot érni. A kár egy dolog, de nem vagyunk kétéltűek: sokan fulladtak már vízbe dokkolás közbeni szerencsétlenkedések miatt. Annyira idegesített a kikötői bénázás, hogy elkezdtem lépésről lépésre átgondolni a megoldási lehetőségeket.

IThon.info: Mitől eredeti a megoldásod? 

V.A.: Úgy lehet definiálni a dolgot, hogy ez az egyetlen olyan kikötői eszköz, amely emberi kéz érintése nélkül fogja be és rögzíti a hajót. Ráadásul a berendezés a világ bármely pontjáról irányítható. Mivel a biztonsági felelősség minden esetben a kikötőé, nagy a jelentősége annak, hogy a rendszerből visszakövethető lesz minden manőver. A megoldásunk százszor biztonságosabb, mint a hagyományos dokkolás. Ahol bevezetik, nem lesznek ütközések és vízben kapálódzó matrózok.

Van más előnye is a fejlesztésnek: mivel nincs már szükség orrkötélre, nem oldalról, hanem hátulról lehet a hajókat rögzíteni, ami azért jó, mert így akár többszörösére növelhető a szabad helyek száma, miközben a hajózható vízfelület is nagyobb lesz. A fejlesztés egyébként a 20-70 láb méretű hajóknak nyújt megoldást.

IThon.info: Informatikai szempontból mi az izgalmas az újításban? 

V.A.: A kézenfekvő válasz az lenne, hogy marokból, egy okostelefonos applikáció segítségével irányítható a hajó parkolása, rögzítése. Ez azonban önmagában még nem egy nyomasztóan bonyolult megoldás. Amerikában viszont egy átlagos kikötőben közel ötszáz hajó fér el. Ráadásul ezek több milliárd forintos yachtok, nem pedig indonéz gyöngyhalászok lélekvesztői. Na ezekre a jószágokra már nagyon odafigyelnek a gazdák. Az összes hajóval összekötött hálózati megoldás a világ bármely pontjáról elérhető, a feltörést meggátló IT biztonsági rendszer és az összes hajómozgást figyelő központi monitoring már annál érdekesebb, az adatok kinyerésének és felhasználhatóságának pedig gyakorlatilag nincs határa, ha a BI részére is ki akarunk térni.    

IThon.info: Mindez nem pont a szépségét veszi el a hajózásnak?

V.A.: Ez olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy a pontyevésben ő a szálkákat szereti a legjobban. Biztosan van ilyen, én nem tudom, de a séfek valamiért inkább filéznek. Nagy a világ, elférnek benne igen furcsa emberek is, de megnyugtatlak, a hajósok 99 százaléka kifejezetten rühelli a kikötéssel járó macerát. Csak Európában, közel 21 millió hajótulajdonos van,  tehát úgy gondolom, arról az egy százaléknyi “romantikus” ügyfélről nyugodtan és nagylelkűen lemondhatunk. 

IThon.info: Szerinted eddig miért nem jutott senkinek eszébe az ötlet?

V.A.: Mert elsőnek is lenni kell, és ennek a megoldásnak pont most jött el az ideje. Ez nem egy, hanem minimum öt egyedi találmány és szabadalom: az összes hasonló hajókikötési mód, az egész szellemi folyamat van szabadalmi védettség alatt, ráadásul majdhogynem az egész világon. A fejlesztés legfontosabb eleme a műszaki és technológiai megoldások összetettsége. A Tesla piacra törésével tudnám összehasonlítani: egy új és korszakalkotó megoldás, prémium minőségben, ami az egész piacot megmozgatja majd. Egyébként az ő történetük inspirált.  

IThon.info: Nem félsz, hogy másolni kezdik, ellopják az ötletedet? Irgalmatlan nagy piacról beszélünk…

V.A.: Ez a megoldás nem egykönnyen másolható. Első ránézésre egyszerű eszköznek tűnik, de rengeteg kritikus problémára kellett megoldást találni és rengeteg kritikus szituációban kell helytállnia. A folyamatos sós víznek, a zord időjárási körülményeknek, extra melegnek és hidegnek, napfénynek, jegesedésnek, fagynak kell ellenálljon. Mondj egy LED-gyártó céget vagy bárkit, aki tengervízben min. 2 év szavatosságot biztosít. Évekig tartott prémium beszállítókat találnom. A hajótestet például úgy kell rögzíteni, hogy közben mozogni tudjon, a rögzítés pedig nem mágneses, hanem mechanikus, az oldás viszont elektronikus.

IThon.info: Mi a legfontosabb része a DockStar megoldásnak, mitől válik egyedivé? 

V.A.: A Rolls-Royce esetében mi a lényeg? A műszerfal-csiszoló ugyanolyan kulcsember, mint a motor tervezője. Az ő együttes munkájuk a Rolls-Royce. A DockStar is attól felső kategóriás, hogy minden prémium és egyedi benne, együtt alkotnak egy kerek egészet.

IThon.info: Hol tartotok most, és milyen potenciál van a megoldásban? 

V.A.: A házra például már visszafizettem a devizahitelt, de gondolom, nem erre vagy kíváncsi.  Idén a prototípusok kijövetelére, a gyár komplex elkészültére lehet számítani, és néhány ezer terméket már le is gyártunk majd. És hogy a számokról is beszéljünk: jelenleg durván 1,5 milliárd összegnyi előrendelésről beszélhetünk.

IThon.info: Forint vagy dollár? 

V.A.: Milliárd fölött nálam már a forint is rendkívül lelkesítő, de dollárról. És ezzel a megrendelésszámmal még nagyon messze vagyunk a piacnak akár az egy százalékától is.  

IThon.info: Ilyen potenciállal, nemzetközi szinten is igen nagyra lehet nőni. Mik a legnagyobb kihívások? 

V.A.: Kizárólag partnereken keresztül folyik az értékesítés, ami országonként egy-egy közvetítőt jelent. Meg kell találni azokat a megbízható cégeket, akik vállalni tudják a szervizelést, értékesítést és logisztikát. Ráadásul egy-egy fejlesztési lépésnél nehéz azt mondani, hogy bár “oké” amit csináltunk, de lépjünk hármat vissza, mert nekünk nem a jó, hanem a kiváló a vállalható minőség. Eddig főként a mediterrán országokból, valamint Tajvanról, Szingapúrból, Ausztráliából és Floridából érkezett érdeklődés a termék iránt.

IThon.info: Ha jól számolom, már most annyi a megrendelés, hogy ilyen gyártókapacitás mellett egész életedben sem tudod kiszolgálni az ügyféligényeket. Nem kellene újabb hajtórakétákat is beindítani? 

V.A.: Egy dobásunk van. Az elsőként átadott terméknek kell tökéletesnek lennie, mert ha valami nem jól működik, annak híre megy. Ezért pontosítjuk, módosítjuk a terméket még mindig, újra és újra.  A mostani tervek szerint évente megduplázzuk majd a gyártókapacitást, de ha további befektetők is érkeznek, még ez az ütem is növelhető lesz.

IThon.info: Azt mesélted, hogy amikor az ötleted amerikai levédése céljából jogászt kerestél, épp annyi pénzed volt, hogy a benzint kifizesd, amivel elautóztál hozzá. Ezt a helyzetet szokták legtöbben reménytelennek megélni, hogy aztán feltett kézzel beüljenek sörözni. Téged mi hajtott? 

V.A.: Hogy egy klasszikust, Arnold Schwarzeneggert idézzem: annyira kell hinni magadban, hogy ne legyen B-terved. 

IThon.info: A kereskedelmi tevékenységet Amerikába vittétek, a termékfejlesztés és a gyártás viszont itthon maradt. Miért?

V.A.: Ha azt mondom, hogy nemzeti érzések vezéreltek, sokan biztosan felnyerítenek, pedig így van. De ez nem politikai állásfoglalás részemről, hanem vegytiszta hazaszeretet. Itt lakom, itt él a családom, a barátaim. A politika előtt viszont lelakatolom a gyárkaput. Rengeteg tehetséges ember él az országban, és tudom, nagyot lehet velük alkotni itthonról is. Természetesen ez egy csapatjáték és a társaimnak nagyon sokat köszönhetek. Merni kell nagyot álmodni. Mi rajta vagyunk a dolgon...

A programunk célja, hogy jobban bemutassuk a hazai IT szereplőket, akikről itt tudhasz meg többet, vagy ha most kezdesz ismerkedni az IT világával, itt érdemes nekilátni.