Az első ránézésre különös jelenségre a G7.hu cikke hívta fel a figyelmünket. Az amerikai kutatók 67 ország adatait dolgozták fel, azt vizsgálva, hogy a felsőoktatási intézmények STEM (science, technology, engineering, mathematics) szakain mekkora a női hallgatók aránya.
Fordított arányosság
Azt találták, hogy az olyan, esélyegyenlőségben kiemelkedő mutatókat hozó országok esetében, mint például Finnország, Norvégia vagy Svédország, ez az arány mindössze 20-25 százalék körülire tehető. Ezzel szemben például Algériában, Törökországban, Tunéziában vagy az Egyesült Arab Emirátusokban a lány hallgatók aránya a STEM szakokon eléri a 35-40 százalékot is.
A fent felsorolt országok a kutatás legszélsőségesebb számait hozzák, de a vizsgált országok szinte mindegyike illeszkedik ehhez a globális trendhez, vagyis az ország esélyegyenlőségi mutatói fordítottan arányosak a technológiai vagy tudományos szakok női hallgatóinak arányaival. Mutatkozik persze némi szórás, hazánk például viszonylag alacsony pontszámot kapott a Világgazdasági Fórum nemek közti egyenlőségének indexében, a női hallgatói arány mégis alig több 20 százaléknál.
A tudományos végzettség mint kitörési lehetőség
A kutatók szerint a paradoxnak tűnő jelenség oka az, hogy a technológiai, műszaki és tudományos végzettség jobb életkilátásokat biztosít, ezáltal a kitörés egyik, ha nem legjelentősebb lehetőségét biztosítja a nők számára olyan helyeken, ahol elnyomással kell szembenézniük. Ezzel szemben a fejlett demokráciával rendelkező országokban nem érezhető a lányok számára ez a kényszerítő hatás, valamint a választási lehetőségeik is szélesebb körűek a továbbtanulás terén, így jobban eloszlik a nők aránya a felsőoktatás különböző szegmenseiben. Arról, hogy az IT karrier milyen magas életminőséget biztosít, akár diploma nélkül is, nemrégiben itt írtunk.
A publikációban a Missouri Egyetem kutatói még egy érdekes jelenségre hívják fel a figyelmet; a kutatás során megvizsgálták a lányok és fiúk általános és középiskolai természettudományos tárgyakban nyújtott teljesítményét, de nem találtak lényegi különbséget, sőt, egyes esetekben a lányok eredményei jobbak is voltak a fiúkénál. Ez a hasonlóság minden országban megfigyelhető, függetlenül annak esélyegyenlőségi indexétől és a női hallgatók arányától. Vagyis a lányoknak országtól függetlenül ugyanakkora hányada rendelkezik elegendő tudással ahhoz, hogy elkezdjen egy STEM szakot a felsőoktatásban, mint a fiúknak. Az, hogy mégsem így tesznek, leginkább a saját szabad döntésüknek köszönhető.
A Közel-Kelet leghíresebb nője, akinek a tudományos pálya segített a kitörésben, az a tavaly nyáron tragikusan fiatalon elhunyt Maryam Mirzakhani matematikus volt, aki első nőként kapta meg a matematikai Nobel-díjnak számító Fields-érmet. Halála nehéz helyzetbe hozta a szigorú iráni cenzorokat, kénytelenek voltak ugyanis fejkendő nélküli képeket leközölni a nyugati életformát folytató matematikusnőről.
Mint a kutatásból is látszik, az IT és más tudományos és mérnöki szakok még olyan országokban is széles körű lehetőséget biztosítanak a nőknek, ahol máskülönben nehezen férhetnek ehhez hozzá. Az informatikai szaktudás az ország szociális fejlettségétől függetlenül ugródeszkát jelenthet a fiatalok számára, különösen, ha valamilyen hátránnyal indulnak neki a felnőtt életnek.
Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövess minket a Facebook oldalunkon is!
