Aki egy kicsit is nyitott szemmel jár a világban annak nem kérdés, hogy rendkívül gyors és folyamatos technológiai átalakulás megy végbe. Elég csak az 1-2 évente lecserélt okostelefonjaink képességei közötti különbséget megfigyelni. Ahogy már-már közhelyszerű megállapítás az is, hogy az autóipar fejlődése kifejezetten az informatikai fejlődéssel egy ütemben és kéz a kézben halad. Az autóipari átalakulás zászlóshajója a leggyakrabban emlegetett önműködő autók közelgő világa, mely teljesen átalakíthatja a piacot, megváltoztatva az utazási szokásokat és az országok közötti gazdasági súlypontok is áthelyeződhetnek (pl. olajban gazdag területek piacvesztése az elektromos és hibrid megoldások miatt).
A Gartner 2017 márciusi “Best Practices in Automotive Innovation Labs” piacelemzése beszámol arról, hogy szinte minden autó- és autóalkatrész gyártó nagyvállalat hozott létre technológiai és fejlesztési labort a Szilícium-völgyben az elmúlt években azzal a céllal, hogy felgyorsítsa az innovációt, testközelből benne legyen a különböző ökoszisztémákban, valamint közelről figyelje az épülő startupokat és mihamarabb megismerje az újító ötleteket. A nagyvállalatok nem képesek igazán innovatívak lenni, mert a szervezeti útvesztőkben, a túlzott szabályozottságban, hierarchizáltságban elvesztik a lehetőséget a gyors reagálásra és így minden területen - az új marketing csatornáktól a hightech megoldásokig - a megfelelő prototípusok kidolgozására is külső partnert vonhatnak be. Nem csak néhány új startup cég születését vagy kisebb cégek helyzetbe hozását jelenti ez, hanem új üzleti modellek jelennek meg, melyben a gyorsabban reagálni tudó és innovatívabb kis cégek nagyobb szeletet hasíthatnak a mostaninál, jelentősen változhat a beszállítók köre, a rugalmasság nagyobb szerepet kap, akárcsak a nem autóipari szereplők is mint pl. internet szolgáltató, IT biztonsági cégek stb. Az újitások ráadásul nem csak egy területről jönnek, hanem legalább egy tucatnyiból.
Az önműködő autókon kívül rengeteg további területet érint ez az átalakulás. Ilyen az automatizálás, robotizálás, mely - egyik oldalról nézve - sokak állását veszélyezteti akár már a közeli jövőben, másrészt viszont egyre több informatikusnak és az informatikához közel álló társterületek szakembereinek ad új és új lehetőséget. Az autóipari változások technológiai kulcsterületei még a szenzorok, processzorok, beágyazott szoftverek, elektronikus architektúrák, IoT vagy az offboard technológiák, mint a cloud computing, over-the-air szoftverfrissítési képesség, adatelemző és feldolgozó megoldások. És ekkor még csak részben érintettük az Ipar 4.0 fogalomkörbe tartozó további technológiai változásokat.
A témával foglalkozik a 2017 május 31. - június 2. között Győrben az autóipari vállalatok döntéshozói és beszállítói számára megrendezésre kerülő Smart Factory ConnAction konferencia, ahol megismerhetőek lesznek a legújabb trendek és egyúttal üzleti kapcsolatépítési alkalmat is jelent.
A téma azért is kiemelten időszerű, mert - amint az a Gartner egy másik idei kutatásából kiderül-, ahogy az informatika jelentősebb szerepet kap, egyre nagyobb lesz a CIO-k döntéseinek súlya, üzleti befolyása és felelőssége is, mivel a piacon maradáshoz a megszokottnál nagyobb hangsúly kerül a fejlesztésre és a technológiai partnerkeresésre.
Forrás: Pixabay.com
Miután láttuk, hogy a piaci átrendeződések miatt az informatika jelentősen nagyobb hangsúlyt kap az ipar területén,ebből következik, hogy több jól képzett szakemberre lesz szükség mind a nagy gyártó cégeknél és az ellátási lánc többi szereplőjénél, mind az új megoldásokat kitaláló és megvalósító startup cégeknél, valamint az ipar kis- és középvállalatainál is. Részünkről a fő kérdés leginkább az, hogy Magyarország milyen szerepet tud ebben az átalakulásban vállalni. A politikai környezettől teljesen független megállapítás, hogy ahol a tudás, ott a tőke is. A fenti gondolatmenetet továbbszőve: ahol a technológiai tudás, ott lesz a következő két évtizedben biztosan a tőke is (az EU 2020-tól kezdődő támogatási elvei is ezt fogják erősíteni). Ez a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy amennyiben a hazai autóipari szereplőkön keresztül meg tudjuk mutatni, hogy komoly tudás összpontosul hazánkban, az további folyamatos befektetéseket vonhat maga után. Ennek egyik eszköze lehetne egy összefogás, a hazai autóipari szereplők közös népszerűsítése.
Ehhez az IThon.info csapata azt a szerény vállalást szeretné tenni, hogy a következő hetekben igyekszik minél sokoldalúbban bemutatni a hazai tágan értelmezett autóipar szereplőit (startuptól a nagyvállalatokig), természetesen informatikai megközelítésből. Tesszük ezt egyik saját kutatásunk eredménye miatt is, mely azt mutatta meg, hogy átlagosan a megkérdezett informatikusok 4-6 hazai szereplőt tudtak megnevezni az automotive szektorból (mi ennek már több, mint tízszeresét találtuk), ugyanakkor munkahelyválasztáskor “az autókkal kapcsolatos dolgokkal foglalkozni” szempont elég előkelő helyet foglalt el. Ez utóbbi nem meglepő, hisz az autók iránti vonzalom köztudottan igen erős a férfiak körében, az IT szektorban pedig - még ha a bérkülönbségek rendeződni is látszanak a nemek között - , továbbra is a férfi munkaerő aránya 80% feletti.
Ha a cikksorozat szereplőit szeretnéd megismerni, kövesd Facebook oldalunkat, hogy értesülj sorozatunk következő cikkeiről, melyben bemutatjuk a terület hazai szereplőit és a jövőre vonatozó kilátásaikat.
