A cikkben szereplő nőket Instagramon ugyan nem tudjátok követni, de a példájukat mindenképpen érdemes! Hasonló témában már korábban is boncolgattuk a nemek közötti egyenlőtlenségeket, most pedig itt egy lista, ami újabb bizonyíték arra, hogy a nők között is szép számmal akadtak olyanok, akik meghatározó alakjai voltak a technológia fejlődésének!
Ada Lovelace
200 évvel ezelőtt született, és férje lévén járt neki a grófnő titulus. Apja nem más, mint Lord Byron, az ismert költő, aki leginkább rossz hírével járult hozzá Ada neveléséhez: Ada anyja rettegett, hogy az apja őrültsége – mert exférjét őrültnek tartotta – gyermekén is elhatalmasodik, ezért kiskorától matematikára és természettudományokra tanította. Ada élvezettel szívta magába a tudást, és a tudományos élet ismert alakja lett. Leírást készített az első mechanikus számítógéphez, amit Charles Babbage tervezett. Sokan az első számítógép-programozónak is tekintik, de a korabeli dokumentumok alapján az tűnik valószínűbbnek, hogy Babbage írta a programokat, Lovelace pedig felfedezte és javította az ezekben szereplő hibákat.
Joan Clarke
2014-ben mutatták be a Kódjátszma (The Imitation Game) című filmet, amely a zseniális matematikus Alan Turing (Benedict Cumberbatch) életéről szól. A felkavaró és szívszorító filmben Keira Knightley formálta meg Joan Clarke alakját. Turing és Clarke a II: világháborúban kódfejtőként dolgoztak, ők törték fel a megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot, több százezer ember életétmegmentve. Mindketten lenyűgöző lángelmék voltak, de igen „rossz” korban éltek. Turingot homoszexualitása miatt üldözték és ítélték el (és csak halála után 59 évvel, 2013-ban részesült utólagos királyi kegyelemben), Clarke-ot pedig szexista megkülönböztetés sújtotta. Az idő azonban őket és a tehetségüket igazolta.
Frances Spence, Jean Bartik
Frances Spence és Jean Bartik szintén a számítástechnika őskorában fordultak az új tudomány felé és az ENIAC-on, az első programozható, elektronikus, digitális számítógépen dolgoztak. Mindketten a programozás úttörői voltak.
Ida Rhodes
Ida Rhodes matematikai tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott, majd (nem meglepő módon) matematikából doktorált is. 1940-ben kezdett el számítógépekkel foglalkozni, majd az ötvenes évek elején kifejlesztette a C-10 programnyelvet. 1952-ben egy konferencián arról beszélt, hogy a személyi számítógép és a számítógépes hálózatok elterjednek majd és ezzel tulajdonképpen azt a jövőt jósolta meg, amit most élünk.
Lois Haibt
Lois Haibt szintén a számítástechnika úttörői közé tartozik. Tagja volt annak a 10 fős IBM csoportnak, akik kifejlesztették a FORTRAN programozási nyelvet. Három évet töltöttek a nyelv fejlesztésével és az új programnyelvvel a matematikai számítások optimalizálását tűzték ki célul. Később az elektronikus tőzsdék is ezt a kódot használták, sőt van, amelyik a mai napig használja.
Grace Hopper
Grace Hopper elsősorban programnyelvekkel foglalkozott: ő írta az első compilert (fordítóprogramot), amely valamely programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani. Ő vetette fel az első számítógéptől független programnyelv ötletét is. Ez lett a COBOL aminek ő maga is tervezője volt. Meggyőződése volt, hogy a programokat nem gépi kódban, hanem az angolhoz közel álló nyelven kell írni. Mindkét dologban igaza volt és irányokat mutatott. A COBOL több változáson ment keresztül, de a mai napig használt programnyelv.
Ha a képen szereplő többi hölgyről is olvasnál még, nézd meg a teljes cikket a digitaliscsalad.hu oldalán!
