Több tízezer informatikus mehet külföldre a következő években

A megkérdezettek 85 százaléka számára a bérezés mellett jelenleg a szakmai továbbképzési lehetőség a legfontosabb szempont egy munkahelyen. A korábbinál kevesebben terveznek ugyan külföldön dolgozni, de a válaszadók 30 százaléka biztosan vállal majd munkát külföldön a következő két-három évben, elsősorban a magasabb bérek és a szakmai fejlődési lehetőség miatt. Magyarország legnagyobb online IT-versenye, az Országos IT Megmérettetés által végzett, több mint ezer informatikus válaszait összegző online felmérésünk többek között arra kereste a választ, hogy melyek lesznek az informatikai szakma legnagyobb kihívásai a következő tíz évben, milyen képzéseket részesítenek előnyben az IT-szakemberek, melyek a legfontosabb szempontjaik egy munkahelyen, és terveznek-e külföldön munkát vállalni.

Szakmai továbbképzésre vágynak az informatikusok

Noha a magyar átlagbérekhez képest kiemelkedőnek tekinthető az informatikusok jövedelme, a válaszadók mindössze 7 százaléka állította, hogy teljes mértékben elégedett a bérezésével. Az IT-szakemberek több mint ötöde kifejezetten elégedetlen a jelenlegi bérével, 39 százalékuk csak többé-kevésbé elégedett vele, míg 40 százalékuk összességében ki van békülve az összeggel, amit hazavisz. Nemcsak a bérezés lényeges azonban az informatikus szakemberek számára az ideális munkahely megválasztásánál, a válaszadók 85 százaléka a szakmai továbbképzési lehetőségeket, 79 százaléka a jó megközelíthetőséget, kétharmaduk a home office lehetőségét, 59 százaléka pedig a béren kívüli juttatásokat is megjelölte. Kevésbé lényeges szempontnak gondolják ugyanakkor egy munkahelyen a rendszeres csapatépítőket, amely csak 38 százalékuk szerint fontos érték.

A diplomás szakemberek harmada menne külföldre

Nem véletlen, hogy az IT-szakemberek számára éppen a magasabb jövedelmek a legvonzóbbak a külföldi munkavállalásban, amelyről mindössze a válaszadók 16 százaléka állította, hogy feltehetőleg nem vág bele a közeljövőben. A megkérdezettek 57 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 2-3 évben külföldön vállaljon munkát, 16 százaléka valószínűleg, 13 százaléka pedig mindenképpen külföldön próbál szerencsét a következő években. Mindez a hozzávetőleg 120 ezer magyar IT-foglalkoztatottra vetítve több tízezer informatikus külföldre távozását valószínűsíti a következő években! A külföldi munkavállalás gondolata ráadásul még népszerűbb a diplomás IT-szakemberek körében, 31 százalékuk a következő években már nem itthon tervez elhelyezkedni. Ez azonban javuló tendenciát mutat a korábbi évekhez képest. A válaszadók 84 százaléka szerint a bérezés a legvonzóbb a külföldi munkavállalásban, a második legfontosabb szempont a célország kultúrája, illetve légköre (62 százalék), ezt követő indokok sorban a tapasztalatszerzés/szakmai fejlődési lehetőség (57 százalék), az itthon nem keresett egyedi szaktudás megszerzése (28 százalék), illetve az érdekes feladatkör (24 százalék). A politikai helyzet mindössze a válaszadók 3 százaléka szerint ok a külföldi munkavállalás mellett.

Nem félnek a robotoktól

Nem a gépeket, azaz a munkakörök automatizálását, hanem a szaktudás gyors elévülését tartják szakmájuk legnagyobb kihívásának a magyar IT-szakemberek. A megkérdezettek több mint fele vélekedik így, és csak a válaszadók valamivel kevesebb mint negyede gondolja, hogy a munkakörök automatizálása  –  illetve 16 százalékuk szerint az IT-val foglalkozók számának emelkedése – jelenti majd 2030-ra a legnagyobb kihívást szakmája számára. „A szinte naponta felbukkanó új technológiák miatt az alkalmazható tudás elévülése az összes szakmát figyelembe véve az IT területén a leggyorsabb ütemű.  Ha valaki meg akar maradni ebben a szakmában, folyamatosan képeznie kell magát” – hangsúlyozza Pulay Gellért, a felmérést végző Országos IT Megmérettetést szervező IThon.info alapítója. Idén „A gépezők viadala” szlogennel, harmadik alkalommal meghirdetett verseny abban segíti a résztvevőket, hogy felmérjék, valóban naprakész, alkalmazható tudásuk van-e az adott szakterületen. A szeptember 26-án kezdődő megmérettetés 20 + 1 kategóriában a legmodernebb technológiákra építve állít kihívásokat 7 héten keresztül a versenyzők elé.

A bootcamp népszerűbb, mint az egyetemi képzés

A jelenlegi munkakörükhöz szükséges tudást a felmérés résztvevői jellemzően többféle forrásból szerezték meg. A válaszadók több mint fele (52 százalék) rendelkezik egyetemi végzettséggel, 14 százalékuk végzett el OKJ-s tanfolyamot, harmaduk ingyenes és fizetős tanfolyamokra (is) járt, negyedük céges képzéseken, míg 6 százalékuk bootcampen is részt vett. Nagyon magas azonban azok száma (49%) akik tudásukat autodidakta módon is fejlesztik. A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) ma is beiratkozna egyetemre, hogy a megfelelő tudást megszerezze - mindössze a válaszadók 8 százalék zárkózna el az egyetemi képzéstől -, ugyanakkor, ha egy bootcamp vagy egy egyetemi képzés között kellene választaniuk, 64 százalékuk inkább az előbbi mellett tenné le a voksát. Sokatmondó, hogy még az egyetemet végzettek 51 százaléka is inkább a gyorsan megszerezhető tudást ígérő bootcampet választaná a hosszabb egyetemi képzés helyett.