Egy a kevesek közül: miért legyél te is a vállalatirányítási rendszerek szakértője?

Érdekelnek a gazdasági témák, de az informatika sem áll távol tőled? Akkor nincs más dolgod, mint hogy beleásd magad a vállalatirányítási rendszerek világába! Az E.ON szakértője hasznos tanácsokkal segít neked is!

Egy bizonyos vállalati méret felett elengedhetetlen, hogy vállalatirányítási rendszer (ERP – Enterprise Resources Planning) támogassa a mindennapi üzleti folyamatokat. Az egyik legelterjedtebb és legszélesebb körben használt eszköz nem csak hazánkban, de Nyugat-Európa más országaiban is az SAP.

Míg a szoftverfejlesztésben közismert, hogy a szakma (egyik) csúcsa az architekt szerepkör, addig kevesen tudják, hogy akik ERP rendszerekkel foglalkoznak, azok is elérhetik ezt a magas szintet.

ITmap: Hogyan kezdtél el SAP-val foglalkozni, és milyen karrierutat jártál be ennek köszönhetően?

Szűcs Norbert: 2005 év végén csatlakoztam a céghez egy teljesen más munkakörben, szervízmérnökként kezdtem a pályafutásomat. Közel háromnegyed év után jelentkeztem egy projektmunkára, amelyben ABAP (Advanced Business Application Programming) programozókat kerestek egy nyugat-európai ügyfélhez. Az ABAP az SAP programozási nyelve, amelyet viszonylag gyorsan el lehet sajátítani. Egy intenzív, bő három hónapos betanulási folyamat után kezdtem el éles projekteken dolgozni először német, majd egy idő után magyar megbízóknak is. Az SAP különböző modulokból épül fel, én E.ON-os munkavállalóként az IS-U-ba (Industry Specific Solution for Utilities) ástam bele magam, ami a fejlesztő cég közművállalatok számára készített rendszere. 2013-ban ennek a modulnak a tanácsadójaként folytattam karrieremet, utána négy évig SAP architektként dolgoztam, jelenleg pedig Enterprise architekt vagyok.

ITmap: Mennyire klasszikus karrierút a tied ezen a területen?

Szűcs Norbert: Teljes mértékben. Máig úgy érzem, hogy kifejezetten hasznos volt, hogy először programozóként ismerhettem meg az SAP-t, mert ezáltal komoly technikai rendszerismeretre tettem szert. Az SAP IS-U architekt munkakör azért nagyon komplex, mert igen mély üzleti, vállalatspecifikus tudás is szükséges hozzá, messze nem elég csak a technikai kérdésekben otthon lenni.

ITmap: Pontosan mire való az SAP IS-U?

Szűcs Norbert: Az IS-U lényegében egy end-to-end szoftverhalmaz, amely egészen a mérőórák regisztrációjától, azok leolvasásától kezdve a fogyasztók fele történő számlázásig a teljes folyamatot kezeli, a kintlévőségek nyomon követését, az ügyfelek teljes körű menedzselését egyaránt biztosítja. Másképp fogalmazva a közműszektor többszereplős modelljét, működési mechanizmusát kiszolgáló és támogató rendszeregyüttesről van szó. Ebből fakadóan értelemszerűen nagyvállalati felhasználásra tervezték, amely az SAP legtöbb moduljára szintén igaz.

ITmap: Ebből egyúttal az is következik, hogy a hazai piac ebben a szegmensben meglehetősen kicsi: munkavállalóként mit jelent mindez?

Szűcs Norbert: Ameddig lesz energiakereskedelem és elosztás, addig szükség lesz az IS-U-ra is, ezért munkavállalói szempontból kifejezetten nagy biztonságot jelent ezen a területen dolgozni. Való igaz, hogy kicsi a magyar piac, az IS-U tanácsadók jól ismerik egymást. Aki bedolgozza magát és érti a közműszektort, az igencsak jól jár, ráadásul a szakemberek száma kevés, ami tovább növeli a megszerzett tudás értékét. Bár kívülről úgy tűnhet, hogy egy idő után kissé unalmassá válhat ugyanazzal a témával foglalkozni, a gyakorlatban ez egyáltalán nem így van: a változatosság tetten érhető a rengeteg kiegészítő modulban, amelyeket az IS-U-hoz hozzá lehet csatolni, másrészt nem mindent lehet vagy érdemes SAP-val megoldani. Ilyen esetekben a más alkalmazásokkal való integráció is szép szakmai feladatokat rejt magában.

ITmap: SAP architektként milyen konkrét projekteken dolgoztál, tehát konkrétan mivel is foglalkoznak ebben a munkakörben a szakemberek?

Szűcs Norbert: Az új projektötletek általában az üzleti oldalról érkeznek, ezek bemutatásakor az üzleti elemzőkkel együtt ott ülünk az első sorban. Amikor először elhangzik egy fejlesztési javaslat, fejben nekünk azonnal össze kell tudni rakni, hogy az vajon észszerűen kivitelezhető-e vagy sem, rögtön le kell tudnunk fordítani a megfogalmazott igényt az SAP technikai nyelvére. Ehhez nagyon mélyen és komplexen kell ismerni az egyes modulokat – nálam ez értelemszerűen az IS-U. Az SAP architekt feladata, hogy megmondja, hogy egy új igény mekkora és milyen fejlesztési ráfordítással jár, hogy a szükséges megoldás összerakható-e a meglévő funkciókból, vagy hogy hogyan lehet adott esetben elkerülni, hogy teljesen az alapoktól kelljen elindítani a fejlesztést. Tudnia kell, hogy mik azok az SAP sztenderdek, amelyekre építkezni lehet. Ez nagyon erős technikai ismereteket is feltételez, csak épp nem azt mondjuk meg, hogy milyen hardverek és szoftverek szükségesek, ahogy teszi azt egy szoftver architekt, hanem egy rendszer adottságaival, lehetőségeivel és korlátaival kell megfelelően sakkoznunk. Miután mindezeket összeállítottuk, végigkísérjük a teljes fejlesztési folyamatot, támogatjuk az abban résztvevő kollégákat, és ott vagyunk, ha valami újratervezést igényel: ha például egy korábban megtervezett kapcsolódási pontról kiderül, hogy mégsem megfelelő, akkor meg kell találnunk a legjobb megoldást. A jelenlegi munkakörömben, mint Enterprise architekt meghatározom a követendő stratégiát, az elérhető technológiák körét, míg az SAP architekt mindezeket figyelembe véve megtervezi a különböző projekteket, és ott van a megvalósítási fázisban is. Különösen érdekes kihívásokat és kiemelt tanulási lehetőséget jelentenek a vállalatcsoport különböző tagjai által használt rendszerek migrálására, egységesítésére irányuló projektek.

ITmap: A saját karrierutadon kívül milyen tipikus lehetőségek várják azokat, akik ebbe az irányba indulnak el?

Szűcs Norbert: Ahogy már említettem, nagyon hasznos, ha valaki a forráskódot tudja olvasni, és a technikai irányból az üzleti tudást felszedve indul el az úton. Fontos azonban kiemelni, hogy a kezdeti programozói tudás nem elengedhetetlen feltétel, akár üzleti oldalról is lehet IT tanácsadói irányba váltani, és onnan eljutni az architekt pozícióig. Az előrelépést tekintve pedig a Solution architekt, majd az Enterprise architekt szint a leggyakoribb irány, amikor már nem egy modulon belül tervezünk folyamatokat, hanem összvállalati szinten egy teljes alkalmazásparkért vagyunk felelősek. Ha valakit jobban vonz a vezetés területe, akkor SAP projektmenedzsment irányba is tovább lehet fejlődni, amikor egy-egy projekt sikeres és határidőre történő leszállítása kerül a munka fókuszába.

ITmap: Milyen végzettséget érdemes annak szereznie, aki egyszer majd szeretne SAP architektként szeretne dolgozni?

Szűcs Norbert: Jómagam mérnök-informatikus vagyok, és azt kell mondjam, hogy ahhoz, hogy valaki majd SAP architekt lehessen, elengedhetetlen a felsőfokú végzettség. Nem is annyira az informatikán van a hangsúly, ahogy ez már többször előkerült, sokkal inkább a gazdasági folyamatok ismerete kerül előtrébe. Így akár egy gazdaságinformatikus szak jó kezdetet jelenthet, de több olyan kollégám van, aki külön szerzett gazdasági, majd informatika szakon diplomát – vagy épp fordított sorrendben-, de villamosmérnök munkatársunk is van.

ITmap: Milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a munkakörben?

Szűcs Norbert: A határozott fellépés rendkívül fontos, tudni kell képviselni a saját, egyúttal a vállalat stratégiájával összhangban lévő álláspontot, tudni kell okosan kezelni az esetlegesen felmerülő szakmai véleménykülönbségeket. Ezzel párhuzamosan megfelelő szintű kompromisszumkészség sem árt, azaz tudni kell, miből és meddig engedjünk a célok elérése érdekében. Az architekt kolléga sokszor villámelhárítóként működik az üzleti és a technikai terület között, így előny, ha kellően fel vagyunk vértezve a stresszel szemben. A holisztikus látásmód szintén nagy segítség abban, hogy sikeresek lehessünk a munkakörben, azaz komplexitásában kell tudni megközelíteni a megoldandó feladatokat, minden lehetséges aspektust figyelembe véve. Ez különösen számít az üzleti igények technikai nyelvre történő áttranszformálásában. Egy valami van, amire egészen biztosan nincs szükségünk, ez pedig a monotóniatűrés.

ITmap: Mi a munkakör leginkább kihívást jelentő része?

Szűcs Norbert: Egyértelműen a különböző, adott esetben egymásnak ellentmondó üzleti igények kezelése, összefogása, közvetítése. Sokáig kell a munkakörben dolgozni és tanulni ahhoz, hogy igazán hatékonyan és magas szinten el tudjuk látni ezeket a feladatokat, azonban mindenképpen megtérül a befektetett energia.

ITmap: Mely projektekre vagy igazán büszke a pályafutásodból?

Szűcs Norbert: Amikor karrierem elején félig tanácsadó, félig fejlesztő voltam, részt vehettem a gázszolgáltatásra is kiterjesztett előrefizetést lehetővé tevő projektben (egy speciális, előre fizetős mérővel azok az ügyfelek, akik hátralékban vannak,  a befizetett összeg feléből energiát tudnak vásárolni, a másik feléből pedig törlesztenek). Amikor az E.ON bevezette az Otthonangyal háztartási asszisztencia terméket, tanácsadóként én is aktív tagja voltam a projektnek, ráadásul ezekben a feladatokban nőttem ki magam Solution architektté.

ITmap: Mennyire érzhetik hosszú távon is biztosítottnak a munkájukat az ebben a szerepkörben dolgozók?

Szűcs Norbert: Teljes mértékben. Egyrészt az SAP évtizedek óta foglalkozik a közműszektorral, és folyamatosan jelennek meg az újítások, új megoldások, maximálisan lépést tartva a változó technológiai környezettel. Másrészt a hazai szektor működése elképzelhetetlen az SAP rendszer nélkül, ami nagyon hosszú távon garantálja a feladatokat. Harmadrészt az E.ON folyamatosan bővíti portfólióját, új termékeket vezet be, ami szintén folyamatosan ellát projektekkel. Aki nem rest energiát és időt fektetni abba, hogy egy nagyvállalatnál elmélyedjen a vállalatirányítási rendszer rejtelmeiben, és nyitott arra, hogy megértse az üzleti folyamatokat, hosszú távú és biztos karriert építhet, és egy kevés szakembert foglalkoztató terület megbecsült szakértője lehet.

Nézd meg a következő videót is, ahol Norbert további információkat oszt meg az SAP architekt munkakörről!