iOS fejlesztőként Helsinkiben – Ivanics Péter interjú

Jövő Olvasási idő:2 perc

Ivanics Péter
Miért külföldet választottad? Mit csinálsz most pontosan?

A külföldre kerülés a saját döntésem volt még az egyetem alatt, mikor jelentkeztem egy 4 hónapos ERASMUS ösztöndíjra az alapfokú (BSc) tanulmányaim utolsó félévében. A legfőbb motiváció az önállósodás, a szülőktől való elszakadás, az új dolgok megismerése, a nemzetközi környezetben történő tanulás és új kultúrák megismerése volt. Egészen Lappföldig költöztem, ami sok szempontból más mint az otthoni élet, de összességében nagyon jól éreztem magam. A kint éltem alatt kiderült, hogy lenne értelme a kinti fogadó egyetemen folytatni tanulmányaimat, ugyanis két félév intenzív tanulásért cserébe egy második BSc diplomát szereztem Business Information Technology szakon. Ezután elkezdtem szakmai munka után nézni Finnországban, amire nem is kellett sokat várni: a diplomaosztó utáni héten Helsinkibe költöztem és dolgozni kezdtem junor fejlesztőként.

Jelen pillanatban egy helyi startupnál találtam meg a számításaimat, ahol iOS fejlesztőként dolgozom elsősorban, részmunkaidőben. Munka mellett elkezdtem a mesterképzést a Helsinki egyetemen  ahol főleg gépi tanulás és adatbányászat területén mozgok. Az MSc tanulmányaim végéhez közeledek, az utóbbi 3-4 hónapban az iOS fejlesztés mellett a céges adatot bányászom a szakdolgozati téma révén. Ezt nagyon élvezem és úgy gondolom, hogy a következő pár évben ebbe az irányba szeretném fejleszteni tudásomat.

Van-e összehasonlítási alapod az itthoni helyzettel?

Magyarországról viszonylag kevés tapasztalatom van, körülbelül 10 hónapot dolgoztam egy székesfehérvári cégnél, ahol a szakmai gyakorlatomat is töltöttem. A legnagyobb különbséget a finn és magyar munkakörnyezetben szerintem a mentalitás adja: a magyar környezetben meglehetősen nagy hangsúly volt a knowledge sharing-en, a finneknél néha elég nehézkes a kommunikáció és mindenki kicsit “a maga ura”. Nem jellemző, hogy a kollégák beleszólnak a kivitelezésbe, ha a felhasználói élmény a helyén van, valamint legtöbbször úgy közelíthetem meg a problémát, ahogy nekem kényelmes vagy kézenfekvő. A specifikáción felül természetesen mindenféle támogatást megkapok itt, viszont ha valamiben segítséget kell kérnem kollégáimtól, muszáj nekem kezdeményeznem, különben nem kapnék visszajelzést. Emlékeim szerint otthon valamennyire folyékonyabb volt a kommunikáció és az információáramlás. A magyar munkaerőt tapasztalataim szerint külföldön megbecsülik, mert meglehetősen törekvőek, kitartóak és jól képzettek vagyunk.

Te mit gondolsz hazai informatikus helyzetről/lehetőségekről/hazai szakemberállományról?

Mivel lassan négy éve nem mozgok otthon, a hazai helyzettel kapcsolatosan nem tudok relevánsan válaszolni. Ahogy én látom, jelenleg a világ minden pontján szükség van informatikusokra és rengeteg lehetőség kínálkozik. Mikor szakmánkon kívüliek kérdezik ezt, általában ezt szoktam mondani: ha ma úgy döntenék, hogy felmondok és elköltözök egy másik országba, holnap nagy eséllyel lenne munkám – akár a Hold sötét oldalán is. A mi szakmánk nagyon fiatal, alig ~150 éves, ami például az orvosláshoz képest nagyon gyerekcipőben jár. Az informatika elképesztően gyorsan fejlődik és mindenhol szükség van rá, ergo nagyon nagy a potenciál és emiatt a lehetőségek is.

Véleményem szerint ez egy nagyon jó dolog, kétségtelenül szükség van profi és motivált szakemberekre. Egyúttal informatikusként nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt, hol van a megfelelő mélységű és széleskörű műszaki ismeretek, valamint az éppen adott “domain knowledge” határvonala. Főleg ez az, ami nehézzé teszi a szakma legjobbjainak megtalálását.

Tervezed-e, hogy hazajössz valamikor, hogy a kint megszerzett know-how-t itthon is kamatoztasd?

Ez egy nagyon jó kérdés, nagyon nehéz megmondani. Ha hazaköltözöm az elsősorban valószínűleg családi okok miatt fog megtörténni. Nyilván érdekes lenne látni, hogy a külföldön szerzett tudás hogyan ültethető át a magyar kultúrába, valamint a kinti oktatás és munkakörnyezet mennyire készít fel egy otthoni munkahelyre. 

Péter példájából jól kirajzolódik, hogy a hazai projektekről, lehetőségekről, nemzetközi környezet biztosító hazai cégek példáját fontos bemutatni és érdemes beszélni a hazai lehetőségekről. Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni és tudatosan állni a jövődhöz, kövess minket a Facebook oldalunkon is.