Nem létező határok: a hazai mobilfejlesztés jelene és jövője – 2.rész

Jövő Olvasási idő:3 perc

A mobilfejlesztési trendekről, a hazai helyzetről és a jó mobilfejlesztő ismérveiről szóló sorozatunk második részében az Attrecto Zrt. képviseletében Birtha Ákossal (CTO) beszélgettünk, míg a Virgo Mobile oldaláról Bödecs Tibor (Technológiai vezető) válaszolt nekünk.

A hazai felsőoktatásban milyen súllyal van jelen a mobilfejlesztés, mennyire felkészültek a hallgatók?

Birtha Ákos: Vegyes a kép ebben a tekintetben, egyértelműen egyetem-, illetve főiskolafüggő, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek a mobilfejlesztés oktatására. Általában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti szoros együttműködés – akár egy gyakornoki program keretében – pozitív irányban tudja változtatni az oktatás színvonalát. Függetlenül azonban ettől, a pályakezdő diplomásokat támogatni kell abban, hogy vállalati környezetben megtanuljanak csapatban magas minőségű munkát végezni. Ez olyan képesség, amellyel nem feltétlenül vannak felvértezve pályájuk kezdetekor.

Miben más a mobilfejlesztés, mint más fejlesztési ág? Igényel-e más hozzáállást, megközelítést az, ha valaki mobilfejlesztőként dolgozik?

Birtha Ákos: Mobilfejlesztés terén minden platformnak megvannak a specialitásai, bár programozás technikailag nincs igazán különbség. Akik Java vagy C# irányból érkeznek, gyorsabban, zökkenőmentesebben elsajátítják a szükséges ismereteket. Fontos, hogy a mobilfejlesztő testközelből ismerje a smartphone világot, közelebb álljon hozzá egy olyan környezet, amelyben vékonyklienses megoldásokkal dolgoznak, ahol a UI/UX sokkal nagyobb szerepet kap, mint a mélyebb üzleti logika, vagy az adatbányászat.

Bödecs Tibor: Amit első helyen el kell mondanunk a mobil piacról az az, hogy nagyon gyors ütemben változik, szinte minden évben jönnek ki új telefonok, fejlesztések. Így semmiképpen sem ajánlanám azoknak a fejlesztőknek, akik nem szeretik a diverzitást és a gyors változásoknak sem hívei. Alapvetően a web és a mobil fejlesztés abban tér el, hogy a mobilok esetében tényleges alkalmazásokat kell felépíteni, és nem csupán scriptekkel dolgozunk, amik aztán egy-egy weboldalt szolgálnak ki. Mondhatjuk úgy is, hogy a mobil iparági fejlesztés közelebb áll a desktop alkalmazások fejlesztéséhez, mint a webfejlesztéshez. De aki komolyabban foglalkozott már a hálózati architektúrákkal, vagy csupán ismeri a HTTP kommunikáció alapjait, annak is biztosan ismerős lesz a terep. 

[cegajanlo id=”attrecto”]

Hol tart a magyarországi mobilfejlesztés a nemzetközi szinthez viszonyítva? Van-e egyáltalán eltérés technológiai szinten?

Birtha Ákos: Több külföldi konferencián vettem részt, amikor hazajöttem, éppen azt fogalmaztam meg, hogy semmi szégyenkezni valónk nincsen. Egyáltalán nem vagyunk semmilyen olyan lemaradásban, ami tetten érhető lenne, sőt, a kulturális tulajdonságokat figyelembe véve, kiemelt előnnyel rendelkezünk. Sokat dolgozunk amerikai megbízóknak, úgy látom, hogy olykor gyorsabban el tudjuk sajátítani az ő gondolkodásmódjukat, mint többek között a dél-ázsiai fejlesztők, ez mindenképpen versenyelőnyt biztosít.

Bödecs Tibor: Jó hír számunkra, hogy a magyar fejlesztők egyáltalán nincsenek lemaradva a nemzetközi viszonylathoz képest. Talán az egyetlen visszatérő probléma, ami a fejlesztőknél felmerül az angol nyelvtudás hiánya, de láttunk már külföldi fejlesztőtől is olyan példa kódot, ami borzalmas volt. Rengeteg jó fejlesztővel lehet találkozni a piacon, akik egyáltalán nem beszélnek angolul, így ők hatalmas lemaradással indulnak a többi versenyzőhöz képest, hiszen hiába van meg a szükséges programozói tudás, ha globálisan nem tudnak érvényesülni a nyelvi akadályok miatt. Rengeteg olyan kezdő fejlesztővel találkozni, akik túl nagy elvárásokat támasztanak a cégükkel szemben, és sajnos nagyon kevés az igazán komoly szakmai tudással rendelkező szoftvertervező vagy mérnöki gondolkodású ember.

Melyek lesznek az elkövetkezendő pár év trendjei, meghatározó irányvonalai?

Birtha Ákos: A banki szektor határozottan előretörni látszik. Erősödik a különböző viselhető eszközök (wearables) elterjedése, ha ezek Android-on vagy iOS-en futnak, könnyebben lehet rájuk megoldásokat szállítani. Nagyon felfutóban van a conversational interaction-höz köthető technológia, a chatbot, vagy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó machine learning.  A virtual reality/augmented reality témakörében is egyre újabb megoldások születnek majd. Utóbbi a valóság egyfajta virtuális kibővítése, amikor a mobiltelefon kamerája segítségével többek között meg tudjuk nézni, hogy egy új bútor hogyan nézne ki otthonunkban, vagy egy adott környéken szét tudunk nézni és megjelenik például az üzletek nyitvatartása.

Bödecs Tibor: Az Android és az iOS letarolta a piacot, ezért az eddig jellemző platformért zajló harcok lezárulni látszanak. Véleményem szerint az elkövetkezendő 3-4 évben nem történik nagy változás ezen a téren. Ettől függetlenül a mobil operációs rendszerek fejlődnek, folyamatosan új funkciókat kapnak, ezért ezeket tökéletesítik a cégek, valamint egyre jobb eszközöket dobnak piacra. Az egyetlen dolog, ami még tökéletesítésre vár, és amiben még várható a jövőben előrelépés, az a készülékek üzemidejének meghosszabbítása. Azt, hogy mit hoz a jövő, csak tippelni tudjuk, de mostanában a mobil fejlesztők körében egyre divatosabb a chatbot fejlesztés. Ez azonban nem meglepő, látva a messaging szolgáltatások drámai növekedését.

Milyen ismérvek mentén lehet azt mondani egy mobilfejlesztőről, hogy felkészült?

Bödecs Tibor: A trendek követése mellett egy fejlesztő számára nagyon fontos az is, hogy tartsa a lépést a piaci újdonságokkal. Hihetetlen mennyiségű információ jelenik meg nap mint nap, ezért nagyon nehéz pontosan követni a fejlődést, de nem lehetetlen. Fontos, hogy sokat olvassunk – főleg blogokat – kövessük a nagy és ismert projektek fejlesztőit, legfőképpen a Twitteren, vagy aki nem kedveli az írott formátumot, azok számára már rengeteg video tutorial is elérhető, ami hasonlóképpen segíthet, hogy a fontos piaci események mindig a látóterünkben maradjanak.

Cikkünk első része itt olvasható.