Bár többek véleménye szerint az IT-ban ma már nem kell állást keresni, hiszen a lehetőségek “házhoz jönnek”, ha azonban szeretnénk az elvárásainknak leginkább megfelelő pozíciót megtalálni, nem hanyagolhatjuk el a klasszikus utakat.

1. Egy jó CV és motivációs levél

Az álláskeresés első lépéseként érdemes értékelni saját szakmai tudásunkat  és tapasztalatunkat. Bárhogy is nézzük, továbbra is kulcsfontosságú a megfelelő önéletrajz elkészítése a sikeres pályázáshoz. Egyes statisztikák szerint 7 másodpercen belül eldől, hogy  sikerült- e felkeltenünk a kiválasztási szakember figyelmét önéletrajzunkkal. Ha ez megtörtént, utána nézik csak át alaposan anyagunkat.

Mit tartalmazzon az önéletrajzunk?

• Személyes adatok: teljes név, az a lakóhely, ahol életvitelszerűen tartózkodunk (ne az állandó lakcímünket írjuk le, ha mondjuk az Miskolcon van, mi pedig Győrben lakunk albérletben)
• Fénykép: fényképet csak abban az esetben adjunk a CV- hez, ha úgy érezzük, hozzáad a pályázatunk értékéhez – ha kényszernek érezzük, vagy gyorsan túlesve beletennénk egy amúgy sem túl jól sikerült fotót, inkább hagyjuk ki. Ha nem is szakember által elkészített képet választunk, arra mindenképpen figyeljünk oda, hogy megfelelő minőségű legyen, jó benyomást keltsen, arcunk legyen jól látható, jelenlegi énünket tükrözze. Az első benyomás megszerzésén túl, azért is lehet fontos a toborzással foglalkozó kollégák számára, mert könnyebben kapcsolunk archoz embereket, mint csak névhez és önéletrajzhoz.
• Elérhetőségek: olyan privát telefonszám és e- mail cím, amin valóban elérhetőek vagyunk (telefonszámcsere után mindenképpen aktualizáljuk az önéletrajzunkat)
• Összegzés: Érdemes magunkról írni egy pár soros bemutatkozást, egy rövidebb összegzést, amelyben leírjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, hova tartunk és miért. Erre olvashatsz 10 példát, angolul.
• Tapasztalat: időrendi sorrendben visszafelé haladva nevezzük meg a betöltött pozíciót és a céget, ahol dolgoztunk,  – kevésbé ismert cég esetén írjunk egy rövid mondatot, mivel foglalkozik a cég – kulcsszavakban adjuk meg, mivel foglalkoztunk – igyekezzünk minél változatosabban, releváns, kapcsolódó kifejezésekkel feltölteni, hogy minél több keresés esetében minket találjanak meg az adatbázisokban. 
• Tanulmányok: foglaljuk össze korábbi tanulmányainkat időrendi sorrendben visszafele haladva, tüntessük fel képzésünk nevét, az intézmény nevét, székhelyét, valamint azt is, hogy milyen képzettséget szereztünk meg. Legyen egyértelmű, hogy el is végeztük, vagy csak jártunk oda és esetleg befejezetlen.
• Vizsgák, tréningek, tanúsítványok: iskolarendszeren kívüli egyéb képzések, (szak)vizsgák megléte
• Nyelvtudás: tüntessük fel, hogy jelenleg milyen szinten vagyunk az adott nyelvből – ne értékeljük felül tudásunkat, mert úgyis kiderül, ami rossz fényt vet ránk (pl. kommunikációképes szintet adunk meg, de valójában nem tudunk megszólalni), ezen felül egészítsük ki azzal, hogy szóban, írásban, vagy szóban és írásban egyaránt tudjuk-e használni. A munkaadókat jellemzően nem az érdekli, milyen nyelvvizsgával rendelkezel, hanem az, hogy mennyire élő az a nyelvtudás.
• Egyéb: ide kerülhet, ha önkéntesek voltunk valahol, szervezeti tagságunk van, de szerepeltethetjük  vezetői  engedélyünk  meglétét  is, egyes cégeknél ez előny / elvárás
• Hobbi: ha vannak hobbijaink, olyan személyes érdemeink, amikre büszkék vagyunk, megnevezhetjük, de ne sablonosan fogalmazzunk, hanem törekedjünk konkrétumokra, pl.: hetente három alkalommal járok el futni, három éve részt veszek a félmaratonon, most a maratonra készülök fel. Azért lehet fontos, mert a közös hobbinak közösségszervező ereje van, viszont, ha ténylegesen nem gyakorlod, csak tölteléknek van a cv-ben, rossz üzenete is lehet.
• Alkalmazott technológiák, kulcsszavak: nem csak felsorolni érdemes az ismert technológiákat, de ha megadjuk szintüket, vagy bármilyen egyéb formában megjelöljük, hogy mik az erősségeink, és / vagy melyekkel szeretnénk foglalkozni, a saját életünket is megkönnyíthetjük, hiszen csökkenthetjük az irreleváns megkeresések számát, arról nem is beszélve, hogy a másik oldal is egyértelműbben látja, hogy tapasztalatunk alkalmassá tesz-e egy pozícióra.

Mit NEM kell tartalmazni önéletrajzunknak?

Családi állapotunk, gyerekeink száma és életkora, nemi hovatartozásunk, vallási beállítottságunk, politikai nézeteink. 

Ezek mind egytől egyig szenzitív információk, amelyek nem tartoznak a potenciális  munkaadóra, másfelől pedig könnyedén okot adnak arra, hogy a sztereotípiák negatív hatásait tapasztaljuk meg.

Sokan a kort is ide sorolják, amit valóban nem kötelező megadni, és egyébként is kitalálható tapasztalati éveink számából. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy nem szerencsés “kifelejteni” tapasztalati éveket, csak azért, hogy fiatalabb korúnak gondoljon minket az cv-t olvasó munkatárs.

Hogyan építsük fel a motivációs levelünket?

Míg a 2000-es évek elején fénykorukat élték a motivációs levelek, ma már egyre kevesebbet nyomnak latba. Akkor javasoljuk a használatát, ha külön kérik, vagy ha valóban tudunk olyan tartalmat írni, ami megkülönböztető, egyedi, és valóban az adott pozícióhoz kapcsolódó információkat tartalmaz.

Semmiképp ne  használjunk sablonszövegeket, és ezeket kerüljük az önjellemzésünk során  is. (pl. “Kiváló a kommunikációs készségem, nagyszerű csapatjátékos vagyok, proaktív attitűd jellemez. Szeretek emberekkel foglalkozni.”) A hasonló leírások helyett inkább próbáljuk kiemelni saját érdemeinket, de ha már ezeket használjuk, akkor kössük is össze őket a céges sikereinkkel vagy egy frappáns történettel. Például: “Kreatív és innovatív vagyok. Sikerült egy folyamatot egy teljesen új szemlélet alapján optimalizálnom, ezáltal pedig 25 %- kal sikerült csökkenteni az erre jutó költségeket. A költségcsökkentés mellett + 5 %- os forgalomnövekedés is történt.” Plusz pont, ha közös kapcsolódási pontokat tudunk bemutatni a leendő munkaadó és köztünk.

A CV kiküldése során, vagy a jelentkezési felület releváns menüpontjában azonban röviden, pár sorban is összefoglalhatjuk a fentieket, így sokkal figyelemfelkeltőbb lesz a jelentkezés, mintha csak a szokásos “ Mellékletként csatoltam az önéletrajzomat.” üzenetet küldenénk el.

2. Online jelenlét

Bár manapság egyre nagyobb azoknak az aránya, akik nem szeretnék megmutatni magukat social media felületeken, vagy legalábbis a lehető legminimálisabbra szorítják jelentlétüket, nem tudjuk teljesen megkerülni az álláskereséskor használatukat.

• Regisztráljunk be releváns állásportálokra, töltsük fel önéletrajzunkat, illetve adjuk meg az egyéb, szükséges adatokat. Ha már nem aktuális a keresésünk, és nem is szeretnénk, hogy megkeressenek bennünket, ne felejtsük el törölni profilunkat!
• Ne hagyjuk ki a LinkedIn-t: ma már egyre több vállalat csak itt teszi elérhetővé nyitott pozícióit. Nem kell részletes profilt létrehozni ahhoz, hogy az itt posztolt lehetőségek között válogassunk, pár alapvető adat megadásával már létre tudjuk hozni LinkedIn fiókunkat. Így persze nem minden funkciót tudunk használni (pl. gyors jelentkezés az álláshirdetésekre LinkedIn profillal), gondoljuk végig, hogy minek milyen előnye, illetve hátránya van számunkra.
• Közösségi média oldalak: Figyeljünk oda, hogy hol milyen tartalmat osztunk meg, milyen láthatósággal, röviden arra, hogy mit akarunk magunkról üzenni a potenciális munkaadóknak! Ne legyenek illúzióink, minél magasabb pozícióra pályázunk, annál valószínűbb, hogy a leendő munkaadónál végignézik a különböző oldalakon található profilunkat (egészen egyszerűen kíváncsiságból, nem feltétlenül van mögötte kifejezett cél). Nagyon fontos még a LinkedIn-en a sikeres álláskeresés esetén, hogy minél nagyobb kapcsolatrendszerrel rendelkezzünk – akár számunkra ismeretlen, de releváns cégnél dolgozó HR-es kollégákat, munkaerőközvetítő cégek tanácsadóit érdemes megjelölni, érteni fogják, milyen céllal jelölöd be őket. Ezen túl, ha aktív álláskeresők vagyunk az “Open to work” megjelölést alkalmazzuk. Ez lehet, csak erre előfizető felhasználók számára láthatóvá tétele és lehet mindenki számára látható.
• Facebook: Ellenőrizzük az adatvédelmi beállításainkat, hogy adataink, megosztásaink, fényképeink kik számára elérhetőek. Érdemes beállítani, hogy ezeket csak ismerőseink láthassák. Ha szeretnénk a későbbiekben egy- egy bejegyzés esetében kivételt tenni, mert olyan dolgot osztottunk meg, amit érdemes lehet egy munkaadónak / kiválasztási szakembereknek is  látnia, még mindig van esélyünk kiválasztani az adott poszt / kép láthatóságánál a nyilvánosságot.
• Twitter: Bár hazánkban messze nem futott be olyan karriert, mint a tengerentúlon, az IT-ban mégis a többi iparághoz képest magasabb arányban használják a szakemberek. Kiválaszthatjuk, hogy tweetjeink nyilvánosan jelenjenek meg, vagy csak az általunk jóváhagyott felhasználók számára legyenek láthatóak. Azonban arra figyeljünk oda, hogy ha régebben nyilvánosan tweeteltünk, és  idő közben módosítottuk ezt, akkor korábbi tweetjeink még megjelenhetnek.
• GitHub: ma már fontos munkaeszközzé vált, amit természetesen a fejvadászok / vállalatok kiválasztási kollégái is szívesen használnak. Szintén rajtunk múlik, hogy milyen adatokat / repóinkat hozzuk nyilvánosságra. Ha éppen váltani szeretnénk, számoljunk azzal, hogy amit meg lehet rólunk találni, azt meg is találják (ha “ezer éves” repót hagyunk kint, ne csodálkozzunk, ha az alapján ítélik meg jelenlegi tudásunkat is).

3. Saját szakmaiságunk építése

A releváns szakmai kapcsolatok kiépítése – főleg egy bizonyos tapasztalati szint felett –  nélkülözhetetlen.

• Kövessünk  olyan  blogokat / vlogokat,  ahonnan  érdekességekről  értesülhetünk!
• Figyeljük a szakmai fórumokat!
• Hallgassuk és kövessük a számunkra leginkább releváns szakmai podcasteket!
• Amennyiben komfortos számunkra, csatlakozzunk témába vágó  Facebook/ LinkedIn  csoportokhoz  (szakmai és álláskereséssel kapcsolatos csoportok is szóba jöhetnek), kommenteljünk – figyelve a stílusunkra
• Építsük a szakmai kapcsolatainkat mind online, mind offline: vegyünk részt konferenciákon, meetupokon – természetesen a szakmai tudásunk szempontjából leginkább relevánsakon, vagy érdeklődési körünknek leginkább megfelelőkön!
• Ismerkedjünk meg a munkánk szempontjából kiemelkedő szakemberekkel!
• Végezzünk el kiegészítő képzéseket!

+1: Kérjünk segítséget hozzáértőktől / szakemberektől!

Az előbbiekben bemutattuk, hogyan növelhetjük esélyeinket az álláskeresés során. Ha úgy érezzük, hogy ez nem elegendő, bátran kérjünk külső segítséget! Mit tehetnek a munkaerő-közvetítő cégek és a fejvadászok?

Valakinek nagyon pozítív, valakinek inkább negatív tapasztalata van a fejvadászokkal, azonban semmiképp ne általánosítsunk, hagyatkozzunk saját benyomásainkra! Ezek a szakemberek ugyanis számos területen nyújthatnak segítő kezet:

tanácsokkal, javaslatokkal támogathatnak az interjúra való felkészülésben, személyre szabott iránymutatást kaphatunk, hogy hogyan lehetünk eredményesebbek karriercéljaink elérésében, ezen kívül olyan álláslehetőségekről is kaphatunk tájékoztatást, amelyek publikusan még nincsenek meghirdetve. Jobban tájékozódhatunk a cégről, ahova jelentkeztünk, mintha csupán a hirdetési szövegre hagyatkoznánk.

Ha esetleg nem ránk esne a választás a cégnél, ahova jelentkeztünk, más pozíciót is javasolhatnak másik cégnél, hiszen egyszerre többel is kapcsolatban állnak Hozzájárulásunkat adva bekerülhetünk egy adatbázisba, hogy a későbbiekben is megkereshessenek minket releváns ajánlattal.

Érdemes önéletrajzunkat minél több olyan munkaközvetítőnek elküldeni, akik bizalmat keltenek bennünk – a nagy számok törvénye itt is érvényes, igyekezetünknek meglesz az eredménye. Erre érdemes esetleg ideiglenes e- mail címet használni, hogy álláskeresésünk után ne terheljük magunkat hírlevelekkel. 

Folyamatban lévő pályázatainkról érdemes táblázatot vezetnünk, hogy tudjuk, mikor, hova, milyen pozícióra pályáztunk és mi lett az eredménye. A fejvadászok általában megértőbbek egy aktív kereső esetében, ha az első telefonhíváskor éppen nem tudjuk részleteiben, melyik pozícióról van szó, de a vállalatok esetében ne játsszuk el az esélyünket azzal, hogy fogalmunk sincs, milyen pozícióra jelentkeztünk hozzájuk. Akkor sem teszünk jó benyomást, ha ugyanarra a pozícióra egy írásbeli elutasítást követően figyelmetlenségből ismét bejelentkezünk.

Érdemes szem előtt tartani, hogy szakterületünk és szenioritásunk függvényében az álláskeresés – még a mostani piaci körülmények között is – akár hónapokat igénybe vehet.  Ha valóban szeretnénk olyan helyet találni, ahol hosszú távra elkötelezhetjük magunkat, nem éri meg kapkodni.

Ha érdekelnek az aktuális IT piaci bérek (alkalmazott / szabadúszó; junior / medior / szenior) regisztrálj oldalunkra, majd böngéssz a több mint 80 munkakör között!

REGISZTRÁCIÓ AZ ITMAP-RE

 

SIKERES ÁLLÁSKERESÉST KÍVÁNUNK!