IThon.info: Most már több éve dolgozol az IP Systems alkalmazásában. Korábban vezető tesztelőként tevékenykedtél, azonban egy ideje már fejlesztési feladatokat látsz el. Hogyan történt ez a váltás? Egyáltalán hol hallottál az IP Systems-ről korábban, mielőtt jelentkeztél volna hozzájuk?
Bereczki Attila: Valójában junior tesztelőként kezdtem a cégnél, ezt követően lettem vezető tesztelő, majd 3-4 hónappal ezelőtt junior fejlesztő. A cégről egy ott dolgozó ismerősömtől hallottam első ízben. Felhívta a figyelmem rá, hogy az IP Systems éppen tesztelőket keres. Akkoriban még egyetemre jártam, épp végzős voltam, úgy gondoltam, megragadom az alkalmat és jelentkezem. Megtörtént, felvettek.
IThon.info: Milyenek voltak az IP Systems kiválasztási folyamatai akkoriban?
B.A.: Bevallom őszintén, elég régen, megközelítőleg 7-8 évvel ezelőtt történt, de megpróbálom pontosan felidézni. Első körben egy szakmai interjút kellett sikerrel abszolválnom, amelyet egy akkori vezető tesztelő tartott. Ő egyébként abban a projektben tevékenykedett architect-ként, amelyikre éppen új munkaerőt kerestek.
Ezt követően a cégvezetővel volt egy rövid interjú. Ezt inkább HR-es körnek tudnám be, lényegében a munkakör részleteiről, a bérezésről és hasonló munkaügyi dolgokról beszéltünk.
IThon.info: Újonnan felvett munkavállalóként milyen projekteken tudtál dolgozni? Hogyan zajlott a cégbe történő integrálódás?
B.A.: Első körben egy már meglévő tesztelői csapatba kerültem, junior tesztelő pozícióban – ahogyan korábban is említettem. A szakmai betanulásban az a vezető tesztelő segített, aki a szóban forgó fejlesztői csapat feje volt – scrum teamekben dolgoztunk, ami általában 2-4 fejlesztőt, egy tesztelőt és egy elemzőt jelent. Lényegében ő mentorált engem, de a csapat többi tagja is segített. Az üzleti részt pedig természetesen az üzleti elemző tanította meg nekem.
Illetve jellemzően fejlesztőkkel is együtt kellett dolgoznunk, így igen sok szakmai tudást szereztem általuk is. Akkoriban még a cég is kisebb volt, mint ma, tehát a betanítási folyamatok is mások voltak. A bevett szokás az volt, hogy kisebb projekteken sajátítom el a szükséges tudást. És ahogyan egyre több feladatot kaptam, egyre jobban megismertem a szükséges metódusokat, a vezető tesztelő egyre kevesebbet segített, így válhattam napról napra önállóbbá.
IThon.info: Említetted, hogy évekkel ezelőtt még a betanulási folyamatok is valamelyest másképpen működtek. Hogy látod, miben változott a cég az elmúlt évek során?
B.A.: Akkoriban körülbelül 20-30 fő dolgozott a cégnél. Ami érdekes, hogy a létszámbővülés ellenére a családias hangulat megmaradt. Ez mindenképpen pozitív, hiszen ilyesmire nem mindig van lehetőség más cégeknél.
Ami változott az évek során, az a feladatok kiosztásában és menedzselésében érhető tetten. A 7-8 évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva sokkal jobban tudjuk megoldani az egyes feladatok elkülönítését. Anno több és többféle feladat hárult egyetlen emberre, ellenben a mostani helyzettel, hiszen ma már minden feladatra vagy feladatkörre dedikált emberünk van. Ez azért is fontos, mert így mindenki a maga projektjében mélyedhet el, azért vállal felelősséget, és ez egyértelműen javítja az elvégzett munka minőségét is. Ráadásul így egyetlen embernek sem kell olyan feladatot ellátnia, amihez esetleg kevésbé ért.
IThon.info: Milyen sikereket éltél meg tesztelőként? Hogyan látod visszatekintve a junior tesztelőből vezető tesztelővé való fejlődésed?
B.A.: Azt láttam, hogy ahogyan fejlődik a cég, úgy van lehetőségem nekem is vele együtt fejlődni. Egyre komplexebb feladatokat kaptam, egyre fajsúlyosabb projekteket. A kérdés az volt, sikerül-e megfelelnem az elvárásoknak vagy sem. Napról napra egyre behatóbban ismertem meg az alkalmazásokat, ennek köszönhetően egyre rutinosabban mentek a különféle tesztelési módszertanok is.
Ennek hatására egyre bonyolultabb feladatokat kaptam, és amikor úgy látták, hogy sikerrel veszem a feladatokat, idővel rám bízták a teljes fejlesztői csapat tesztelői feladatainak elvégzését – eleinte természetesen segítséggel. Amikor pedig ezt is önállóan tudtam végezni, egyéb feladatokat kaptam. Gondolok itt például automatizálásokra, újonnan felvett tesztelők betanítására, sőt, idővel a kiválasztási folyamatokban is részt vehettem, illetve projektek megtervezésében is részt vettem.
Mivel a fejlődésem éppen egybeesett a cég fejlődésével, gyarapodásával, megtiszteltek egy vezető tesztelői munkakörrel. Itt már javarészt a tesztelők koordinálása, az ő munkájuk felügyelete volt a fő feladatom, mindezt 4-5 tesztelői csapattal kapcsolatban végeztem. Itt főleg szakmai mentorálást végeztem.
A sikerekkel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy számomra az jelenti a sikert, amikor egy projektet átvesz az ügyfél, és azt használja is. A lényeg, hogy azt kapja, amit szeretett volna. Olyan nyilván nincs, hogy hiba nélkül tudsz átadni egy szoftvert, de ezek minimalizálására igenis lehet és kell is törekedni. Továbbá azt is sikerként élem meg, ha a tesztelők fejlődni tudnak a saját csapataikban, az én mentortevékenységem alatt.
IThon.info: És, hogy jött mindebből a fejlesztői munkakör?
B.A.: Ennek több aspektusa is van. Egyfelől 7 évig foglalkoztam teszteléssel, és úgy éreztem, talán ideje váltani, más dolgot kipróbálni. A fejlesztés mindig is érdekelt, ráadásul a végzettségem is mérnökinformatikus, így a programozás sem áll tőlem távol, és szerettem volna kipróbálni magam fejlesztőként. Amíg mások új céghez mennek, amikor új kihívásokat keresnek, én maradtam az IP Systems-nél, csak a munkakörömön változtattam.
Most tehát elindultam egy fejlesztői irányba, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne térhetnék vissza tesztelői pozícióba. Azt láttam továbbá, hogy fejlesztői vonalon több lehetőséged van tanulni és fejlődni, elég például csak a fejlesztési folyamatokra, a fejlesztési eszközökre gondolni, máris látjuk a sokszínűséget.
Ráadásul azt látom, hogy a tesztelői és fejlesztői munkakörök is változnak. A jövőben nem az lesz a bevett szokás, hogy egy ember minden tesztelői feladathoz ért, hanem az, hogy bizonyos részterületeket ismer rendkívül mélyrehatóan. Jobban elkülönülnek továbbá a manuális és automatikus tesztelési feladatok. Engem az automatizálás sokkal jobban érdekel, így hát úgy döntöttem, kipróbálom magam fejlesztőként.
IThon.info: Tudnál arról mesélni, hogyan zajlott pontosan az átképzésed és a betanulás?
B.A.: Azt már korábban említettem, hogy végzettségem szerint mérnökinformatikus vagyok, ez nyilván nagy segítség volt az átképzés során, mert egy kvázi szakmai alappal rendelkeztem. Az átképzési időszakban – ami 3 hónap volt – fele-fele arányban végeztem tesztelői és junior szoftverfejlesztői munkát. Ez értelemszerűen nem volt egyszerű, viszont a tesztelői feladatkörökben már komfortosan éreztem magam, így a fejlesztői feladatok nehézsége sem volt elviselhetetlen.
Fejlesztői oldalról eleinte kisebb feladatokat kaptam, ezeknek kellett utánajárnom, illetve megoldanom őket. Az, hogy az alapvető fejlesztői tudásom megvolt, nagy segítség volt, persze a cég által használt keretrendszerekben még nem mozogtam teljes mértékben otthonosan, így leginkább ebbe kellett beleszoknom. Átolvastam az ezekről szóló dokumentációkat, majd ezek alapján megoldottam a feladatot.
A feladatok megoldását követően a vezető fejlesztővel átbeszéltük, mit miért csináltam, illetve tanácsokat adott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezt egyszerűbben vagy másként megcsinálni, illetve ő hogyan csinálta volna meg. És persze, ha kérdéseim voltak, mindig fordulhattam hozzá.
IThon.info: Amikor azt mondod, kisebb feladatok, mire gondolsz pontosan?
B.A.: Eleinte frontend fejlesztéssel kezdtem, ennek ugyanis egyszerűbb a technikai keretrendszere, amelyet meg kellett ismernem. Egy felület design elemeinek átstrukturálása például egy jó betanító feladat. Megismered az alkalmazást, a kódokat, látod, milyen technológiákat használ a cég, ahol dolgozol.
Ezt követően kisebb appokkal dolgoztam, apróbb hibajavításokat végeztem, ami azért jó betanítási gyakorlat, mert nem egy teljesen új dolgot kell megcsinálnod, hanem egy meglévő kódban dolgozhatsz.
IThon.info: Mennyire érzed hatékonynak, sikeresnek a betanítási folyamatot?
B.A.: Ha az embernek van egy alapvető programozói ismerete, tudása, akkor ez a metódus nagyon hatékony tud lenni – esetemben éppen ez történt. Az ember minták alapján tanul, és ez a módszer lehetővé teszi, hogy a kollégáid által használt programozói mintákat megismerd, alkalmazd és megtanuld. Persze később már önállóan is tudsz kódolni.
Máskülönben ez nem egy 3-4 hónapos folyamat. Azt gondolom, hogy egy féléves periódusban hatékonyabban lehetne új munkakörbe integrálni a kollégákat – különösen akkor, ha nincs mögöttük már meglévő tapasztalat az adott területre vonatkozóan.
IThon.info: Mennyire jellemző az IP Systemsnél az olyan munkaköri rotáció, amit te magad is bejártál?
B.A.: Ez korábban kevésbé volt jellemző, mostanában azonban egyre gyakoribb. De arra is van példa, hogy egy fejlesztő más irányba induljon el: ismerek például olyan kollégákat, akikből üzleti elemző lett. Előfordulnak olyan esetek is, hogy üzleti elemzők egy projektben valamilyen szinten a minőségért is felelnek, így valamelyest a tesztelői feladatokba is belelátnak, így később ők is kacsingathatnak ebbe az irányba.
Előfordulhat olyan is, hogy egy tesztelőt bízunk meg az ügyfelekkel való kapcsolattartással is, ilyenkor kommunikálniuk kell, meg kell érteniük a folyamatokat, átlátni és teljesíteni az ügyféligényeket, később pedig ők is munkakört válthatnak, éppen ebből kifolyólag. De olyan esetekkel is találkoztam már, hogy egy üzleti elemző és egy sales-es “cseréltek helyet”.
És persze, minél nagyobb a cég, minél több a projekt, annál több lehetőség van ilyen formában történő munkaköri rotációra.
