A kormányzat még időben felismerte a digitalizáció fontosságát, ám a lakosság általános célú digitális kompetencia és digitális írástudás fejlesztésére többet kellene áldozni — állítja írásában Nyikes Zoltán, az Óbudai Egyetem doktorandusza.
A Magyar Kormány felismerte az állampolgárok digitális kompetencia hiányának az elmúlt húsz évben egyre súlyosbodó problémáját. Az Internet, mint infrastruktúra fejlődésének hatására a gazdasági szereplők is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális fejlesztésre. Az elmúlt húsz évben rengeteg új iparág fejlődött ki, amely kimondottan a digitalizációra épül. Jó példa erre a web-áruházak digitális geopozíció meghatározásra épülő szolgáltatásainak terjedésére. Az infokommunikáció adta lehetőségek egyre népszerűbbek és egyre többeket érnek el. A „hagyományos” ipar is átesett egy hatalmas digitalizációs forradalmon. Belátható tehát, hogy egy új képesség elsajátítására van szüksége a ma dolgozó- és a felnövekvő generációinak: a digitális kompetenciára.
A digitális kompetencia az a képesség, ami a lakosság, a vállalkozások és a közigazgatás digitális kompetenciájának fejlesztése, a digitális írástudás növelésével és a digitális megosztottság mérséklésével valósítható meg úgy, hogy képessé teszi a felhasználókat az infokommunikációs rendszerek bevezetése által előálló üzleti lehetőségek felismerésére és kihasználására, valamint a tartósan leszakadók a digitális ökoszisztéma előnyeiben való részesítése.
Digitális kompetenciának a GDP-re gyakorolt hatása figyelemre méltó, mert a digitális írástudás egy százalékos emelkedése a GDP-ben 0,123 százalékos növekedést, azaz 34,7 Mrd forint többletet eredményez. Az infokommunikációs és az IT-ipar alkotta IKT-szektor a magyar GDP mintegy 12 százalékát adja, és az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD országok többségével összevetve kiemelkedően magas hazánkban.
A digitális írástudás többfélekészséget igényel, a funkcionális írástudás keretébe illesztve az írást, az olvasást és a számolást. Magába foglalja az értő olvasást, a megszerzett információk kritikus kezelését. Ennek a fajta írástudásnak a részét képezi a könyvtárak használatának, a keresési stratégiák alkalmazásának készségei, az információforrások és a talált információ értékelésével, kritikus kezelésével kapcsolatos képességek – ideértve a tömegkommunikációs eszközök közvetítette információk – kezelését, azaz a már említett média-írástudást.
A fentiekből kitűnik, hogy a szülők, oktatók, pedagógusok tudatossága is kulcsfontosságú a terület szempontjából. Amennyiben a gyermekek oktatásában, nevelésében szerepet vállaló személyek nem rendelkeznek megfelelő digitális tudással, valamint ezek átadásának szándékával és képességével, úgy az súlyos következményekkel járhat. Sajnálatos módon igen kicsi azon pedagógusok aránya, akik a szükséges készségekkel rendelkeznek. Számos civil szervezet folytat képzéseket, amelyek nem kizárólag a gyermekek, de a pedagógusok ismereteinek bővítését is megcélozták. Tévhit azonban az idősebb, nyugdíjas generáció vonatkozásában, hogy egy bizonyos kor felett már nem sajátítható el a szükséges digitális kompetencia. Az élethosszig tartó tanulás nyugat-európai társadalmakban sikeres, államilag támogatott kezdeményezés és folyamat, amelynek pozitív hatása nem csak az érintetteken mérhető.
Mindezeket összegezve megállapítható, hogy a felnőttek digitális kompetenciájának fontossága nem lehet kérdéses. A kormányzati stratégiák dicséretes módon a gyermekek digitális kompetenciájának és azon belül is a digitális írástudás növelését tűzte ki célul.Sajnálatos módon azonban nem terjednek ki a lakosság általános célú digitális kompetencia és digitális írástudás fejlesztésére. Amennyiben a cégek, vállalkozások kapnának államilag támogatott oktatási lehetőséget az alkalmazottak általános digitális kompetenciájának növelésére, abban az esetben az általános digitális kultúra a magyar lakosság körében növekedésnek indulna, ami a nemzetgazdaság növekedését is szolgálná.
Nyikes Zoltán
Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövesd a Facebook oldalunkat!
