BigData rendszer buktatja le a biztosítási csalókat

Egyéb Olvasási idő:2 perc

Villámcsapás BigData

A korábban már bemutatott, a meteorológiai eseményekkel összefüggő káresetek biztosítási elbírálásánál használt, BigData alapú rendszerről, a Macroexpert Kft. Meteo-járól kérdeztük Vereczki Andrást, az Uniqa Biztosító Lakossági biztosítások és Kárrendezési vezetőjét.

A Grepton Kft. által, a Macroexpert Kft. ötlete nyomán fejlesztett rendszer lehetővé teszi a szolgáltatást igénybevevő biztosítótársaságok számára, hogy részletes, pontos, és nem utolsósorban hiteles adatokat kapjanak időjárási eseményekről, így segítve a biztosítási kárigények elbírálását. A Meteo rendszer adatai az Országos Meteorológiai Szolgálattól származnak, melyet a program BigData technológiával dolgoz fel.

[cegajanlo id=”grepton”]

Vereczki András elmondta, hogy az Uniqa biztosító 2014. óta használja a Macroexpert rendszerét. A 2017-ben megújított rendszer a technológiai fejlesztések eredményeit felhasználva pontosabb és részletesebb adatokat szolgáltat ügyfelei részére, például, megadja a széllökések erősségét, a csapadék intenzitás mértékét, a villámcsapásoknál pedig a korábbiakhoz képest nagyobb területre, és hosszabb időintervallumra is le lehet kérni az adatokat.

„Az időjárással összefüggésbe hozható biztosítási események jogalapi elbírálása sok esetben lehetetlen, meteorológiai adatok nélkül. Például, az Általános Szerződési Feltételekben a vihar biztosítási esemény bekövetkezte az 54 km/h-s viharküszöbtől függ, a villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk, pedig csak meghatározott sugarú körön belül téríthetők, így a korrekt elbíráláshoz tudnunk kell a villám becsapódások pontos helyét, illetve a szél sebességének maximumát. Továbbá, csak a hirtelen lehullott nagymennyiségű csapadék károkozása minősül biztosítási eseménynek, így feltétlen tudnunk kell a csapadék intenzitási adatokat ahhoz, hogy megtudjuk különböztetni a felhőszakadást által okozott kárt a belvíz kártól. A beázásoknál is nagy jelentősége van annak, hogy a vihar csapadékkal együtt járt-e, vagy más okozta a káreseményt.” – indokolta Vereczki András a rendszer szükségességét.

Változik a “csúcsidő”

Ráadásul a globális klímaváltozás az időjárási káresemények bekövetkeztét is erősen befolyásolja; míg korábban jellemzően július-augusztus számított csúcsidőszaknak, addig az elmúlt években ez az időszak jelentősen kitolódott. Manapság márciustól októberig bármikor bekövetkezhet nagyobb vihar vagy villámlásokkal kísért zivatar. Tavasztól őszig általában 25-30 jelentősebb alkalom van, mikor szükséges a Meteo rendszer használata, a villámcsapások ellenőrzése esetében ennél is gyakrabban. Télen ritkán fordul elő, akkor jellemzően azért kell lekérni az adatokat, hogy ki lehessen zárni a megalapozatlan bejelentések elfogadását.

A rendszer használatának bevezetését követően általában 20% körül volt az elutasításra kerülő, villámcsapással összefüggő biztosítási kárigénylések aránya. „Most már inkább az fordul elő, hogy egy ténylegesen bekövetkezett kár időjárási okát feltárva kénytelenek vagyunk negatív döntést hozni az ügyben, mert kockázatvállalásunk nem terjed ki rá.” – mondta el a szakember. Konkrét csalások is előfordulnak, Vereczki András felidézett egy esetet, amikor a villámcsapás miatt helyszíni szemlére érkező kárszakértőt egy idősebb hölgy és két – őt éppen akkor meglátogató – szomszédja fogadta. A hölgy a hagyományos tévékészülékén kívül, két másik – újszerű, értékes- tévét is bemutatott, mint tönkrement darabokat. Mivel ezek sehogy nem illettek a környezetbe, felmerült a gyanú, hogy biztosítással nem rendelkező szomszédok is szívesen élnének a biztosítás által nyújtott előnyökkel. Az ügyet végül a Meteo rendszer döntötte el, melyből egyértelműen kiderült, hogy a bejelentés szerinti időszakban, nem is volt a környéken villámcsapás. Ennek hírére a szomszédok rendkívül csalódottak lettek, hogy a hölgy nem kaphat kártérítést.

Az elmondottak alapján a Meteo rendszer valóban hasznos segítséget jelent a biztosítóknak, egy-egy az időjárással összefüggő biztosítási esemény elbírálásakor, valamint jó példa arra is, hogy miként lehet a mindennapi gyakorlatban hasznosítani az összegyűjtött meteorológiai adatot.

Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövess minket a Facebook oldalunkon is!