Állásinterjúkon gyakran elhangzik a kérdés, hogy hol képzeled el magad öt vagy tíz év múlva. Persze nem könnyű erre választ adni, főleg, ha nem is látod pontosan a lehetőségeidet.
Összetett rendszereket tervezni, bizonyos témakörökben iránymutatónak lenni, egy vállalat stratégiai szempontból meghatározó informatikai projektjein dolgozni, folyamatosan újabb és újabb kihívásokat legyőzni: hogy hangzik mindez?
Solution architectként pontosan ezek a feladatok várnak rád – de természetesen csak azt követően, hogy előtte jó pár évig széles körben gyűjtögetted a gyakorlati tapasztalatot, ismereteket.
A hazai pénzügyi piac legfrissebb szereplője a Magyar Bankholding, amely a Takarék Csoport, az MKB Bank és a Budapest Bank együttműködésével 2020. december 15-én kezdte meg operatív működését. Az új szervezet egyszerre erős 
vidéken, a városokban és a fővárosban, a lakossági és a vállalati ügyfélszegmensekben, továbbá az összes szolgáltatói és termelői szférában, beleértve a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart is. A három, egymást számos területen jól kiegészítő pénzintézetből létrejövő bankcsoport megalapítása jelentős szinergiák kiaknázását teszi lehetővé. Informatikai szempontból a legnagyobb kihívást az jelenti számukra, hogy teljesen új alapokra helyezik informatikai infrastruktúrájukat. Egyértelmű törekvésük, hogy forradalmi megoldásaikkal piacvezető pozíciót szerezzenek a legmodernebb technológiákat használva, és rendszereik ne csak hazai körökben állják meg a helyüket, de Európában is megelőzzék a versenytársaikat.
Szunomár Roland, a vállalatcsoport Szenior IT architectje avatott be bennünket a solution architect pozíció rejtelmeibe.
ITmap: Milyen tanulmányokat folytattál, illetve milyen karrierutat jártál be, amíg eljutottál jelenlegi munkakörödbe?
Szunomár Roland: Az Óbudai Egyetemen végeztem műszaki menedzserként, majd mesterdiplomát is szereztem vállalkozásfejlesztés szakon. Az alapszak utolsó félévében kezdtem el szakmai gyakorlatomat egy telekommunikációs vállalatnál projektmenedzsment, illetve tesztelés területen, majd a diploma megszerzését követően is itt maradtam, először mint tesztelő, majd mint junior IT rendszerszervező dolgoztam. Ez utóbbi munkakörben a vállalat meghatározott IT területein felmerülő rendszerfejlesztési folyamatokat támogattam, az üzleti igényeket egyeztettem a fejlesztőkkel, ezen túlmenően pedig azt is biztosítanom kellett, hogy az egyes fejlesztések az üzleti oldal által megfogalmazott elvárásoknak megfelelően kerüljenek kialakításra. Az évek múlásával egyre nagyobb sapkát kaptam, és kisebb architect feladatokat is elláttam: a front-end terület nagy része és az integráció hozzám került rendszerszervezői oldalról, ami azt jelentette, hogy egyre több vállalati rendszer felhasználói felületének kialakítása futott át a kezem alatt, amely által egyre fokozatosan egyre mélyebb rálátást kaptam a frontend architektúrára. Közel öt évet töltöttem a telekommunikációs vállalatnál, amikor lehetőségem nyílt az MKB Banknál integrációs architectként folytatni pályámat. Pár év után szenior IT architectté váltam, és a tavaly alakult új szervezetnél, a Magyar Bankholdingnál is ebben a szerepkörben dolgozom az informatikai rendszerekhez kapcsolódó célok megvalósításán.
ITmap: Szoftverfejlesztési területen belül is többféle architect szerepkör létezik: mi a különbség a szoftver architect, illetve a solution architect munkakör között?
Szunomár Roland: Míg egy szoftver architect egy adott rendszeren belül felelős az ahhoz kapcsolódó architektúra kialakításáért, addig a solution architect egy átfogó üzleti megoldáson dolgozik, ami sokkal több rendszert, illetve azok kapcsolódási pontját érinti. Fontos kiemelni, hogy a két pozícióban dolgozók szorosan együttműködnek egymással, lényegében kéz a kézben oldják meg a feladatokat, egyikük munkája hatással van a másikéra, hiszen egy rendszer alrészei hatnak a teljes rendszerre, és fordítva. A szoftver architect általában a megvalósítandó architektúrában egy „kisebb” részért felel, míg a solution architect a rendszeren belüli kölcsönhatásokkal, ok-okozati összefüggésekkel is mélyebben tisztában van, de az egyes alrendszereket nem feltétlenül ismeri az utolsó bitig.
ITmap: Mindezt részletesebben megnézve, pontosan mivel foglalkozik a gyakorlatban egy solution architect, hogyan néznek ki mindennapi feladatai?
Szunomár Roland: Mindenki szereti azt gondolni, hogy az architectek köröket és téglalapokat rajzolgatnak, azokat különböző módokon összekötik, és kész is egy architektúra terv, a valóság azonban ennél sokkal összetettebb. 
Abban a pillanatban belépünk egy folyamatba, ahogy az üzleti oldalon megjelenik egy igény, az üzleti elemzőkkel elemezzük azokat, majd egy kezdetleges architektúra javaslatot vázolunk fel. Ezt követően kezdjük el a tervet technológiai mélységeiben is kibontani, együttműködve a fejlesztőkkel, elemzőkkel, rendszerszervezőkkel, szoftver architectekkel. Mint solution architect, az integrációfejlesztés fontos feladatunk, ennek során alakítjuk ki ugyanis az érintett rendszerek közötti kommunikációt. A fejlesztésekkel egyidejűleg támogatjuk a teszteléseket, ellenőrizzük és validáljuk a kapcsolódó dokumentációkat, még a tervezési fázisban azonosítjuk a lehetséges kockázatokat, szükség esetén alternatív megoldási javaslatokat dolgozunk ki. Architectként döntéshozó szerepünk van, tudnunk kell a megfelelő szempontrendszerek figyelembe vételével különböző opciók között az adott helyzetre leginkább relevánst választ adnunk. Mindehhez megkerülhetetlen, hogy tisztában legyünk az Enterprise Architect által definiált IT stratégiával, hiszen a rendszereket, illetve a kapcsolódási pontokat úgy kell meghatároznunk, hogy mindezzel összhangban legyenek. Ha saját feladataimat nézzük, szenior IT architectként az MKB Bank szervezeti struktúrájában felelős vagyok az architectek munkájáért, ez azonban – mivel hierarchikusan egy szinten vagyunk – nem a klasszikus menedzsment, vezetői feladatokat jelenti, sokkal inkább a szakmai irányítást, amelyet vezető architect munkatársammal együtt végzünk.
ITmap: Ki tudsz emelni pár olyan projektet, amelyben részt vettél, és amelyek által sokat tanultál?
Szunomár Roland: Különösen szívesen tekintek vissza az azonnali fizetési rendszer kialakítására, amelynek aktív részese voltam, kezdetben integrációs, majd vezető architectként. Mivel ez egy, az MNB által előírt elvárás volt, igen szoros határidőhöz kellett tartani magunkat, a közel két éves projekt tavaly márciusban zárult, megítélésem szerint kiemelkedő eredménnyel. Ugyanígy szívesen emlékszem vissza az online hitelezési folyamat megvalósítására, vagy a bankkártyás online fizetéseknél a biztonságos fizetési rendszer bevezetésére, amely igen komoly architecturális kérdéseket vetett fel. Pár éve az MKB Banknál a teljes szervezetet érintő programként a számlavezető rendszert (core rendszert) cseréltük le, amely egyedülállónak számított a hazai banki szférában.
ITmap: Milyen szakmai tudásra, illetve soft-skillekre van szükség ahhoz, hogy valaki sikeres legyen solution architectként?
Szunomár Roland: Az architect pozíció sajátos gondolkodásmódot igényel, absztrakt módon komplex rendszereket is át kell tudni látni, amely magas szintű rendszeroldali ismereteket feltételez. Tisztában kell lennünk a hozzánk tartozó területeken lévő rendszerekkel, folyamatokkal, technológiákkal, ez a Magyar Bankholdingnál nemzetközi szinten is élenjáró digitális megoldások bevezetését jelenti. Az architect pozíció különösen megkívánja azt, hogy valaki gyorsan és szívesen tanuljon, egyik fontos feladatunk ugyanis, hogy naprakészek legyünk a legújabb technológiákkal. Az IT metodológiákkal, ITIL alapú folyamatszervezéssel is tisztában kell lenni, hiszen ezek adják munkánk kereteit. Mivel napi szinten rengeteg emberrel kommunikálunk, akik ráadásul a szervezet különböző szintjein helyezkednek el, nagyon fontosak az ehhez kapcsolódó készségek: ugyanúgy értenünk el a fejlesztők, mint a felsővezetők nyelvén. Az architect munka sajátossága, hogy sokszor konfliktusba kerülünk, hiszen a sok érintettnek más-más elképzelése lehet egy-egy kérdésről, így tudnunk kell a saját állításunk mellett megfelelő módon kiállni. Tapasztalatom szerint szeretjük a komplex dolgokat túlgondolni, pedig sokszor hasznos, ha egészen egyszerűen a józan paraszti ész elvét alkalmazzuk. A projektmenedzseri gondolkodásmódot szintén kiemelném, hiszen gyakran előfordul, hogy egy komplex rendszer leszállításáért felelünk.
ITmap: Melyek a munkakör legnagyobb kihívásai saját megítélésed szerint?
Szunomár Roland: A párhuzamosan történő munkavégzést jól kell tudni kezelni, rengeteg projektben dolgozunk egyszerre, a hatékony munkaszervezés, illetve időbeosztás nélkülözhetetlen, tudni kell kezelni a határidők nyomását, mindemellett megfelelő színvonalat kell belevinnünk a munkánkba, ráadásul mindezt hosszú távon is egyensúlyban kell tartanunk. Nem árt az sem, ha valaki szereti a pörgést, a mozgalmasságot.
ITmap: Milyen képzéseken lehet leginkább elsajátítani a munkakörben szükséges ismereteket?
Szunomár Roland: Az egyetemről kikerülve értelemszerűen nem lehet architectként kezdeni, hiszen a rendkívül komplex ismeretrendszerre csak a gyakorlatban lehet szert tenni. A műszaki irányultságú és a programozó szakok megfelelő alapot adhatnak, ha valakinek a munkakör szerepel hosszú távú céljai között. Leginkább szervezetfüggő az, hogy egy architectnek tudnia kell-e fejlesztenie, én solution architekként egyáltalán nem veszek részt a programozásban, viszont ettől függetlenül a fejlesztési módszertanokat, fogalmakat, folyamatokat alaposan ismernem kell.
ITmap: Milyen továbblépési lehetőségek vannak a munkakörből?
Szunomár Roland: Nézzük meg először a solution architectségig vezető utat: a rendszerszervezői munkakör ebből a szempontból talán a legrelevánsabb, ha valaki abban erős szenior szintet elér, akkor jelenthet egy következő lépcsőfokot az architect pozíció. Az IT-nak rengeteg olyan területe van, amely architect szintű szerepkört kíván meg, a specializálódás így előbb-utóbb elkerülhetetlen: data architect, integrációs architect, frontend architect, szoftver architect, mindenki megtalálhatja benne azt az irányt, amely hosszú távon kihívásokat rejt. Ha valaki már az egy vállalatot lefedő legtöbb rendszert megismerte, akkor lehet vezető architectté válni, onnantól viszont már a menedzsment és vezetői fokúszú pozíciók következnek, mint például az IT fejlesztési vezető, vagy az IT irányítási vezető.
ITmap: Neked személyesen mit adott az, hogy solution architeként dolgozol?
Szunomár Roland: Az architect pozíció a legizgalmasabb munkakörök egyike, nem csak azért, mert magas szintű technológiai tudást, folyamatos önképzést takar, de rengeteg emberrel kell kommunikálni, ami nagyon változatossá teszi a feladatokat. Nem csak a munkában, de a magánéletben is magabiztosságot adnak a sikerek, amelyeket solution architectként elértem. Szakmai szempontból elértem egy olyan szintre, ami folyamatosan arra ösztönöz, hogy nap mint nap kihozzam magamból a maximumot.
Építsd Te is a jövő bankját, az MBH-nál számos lehetőség vár nemzetközi szinten is élenjáró technológiákkal!
