„Bár nem orvosok vagyunk szikével a kezünkben, de ugyanúgy emberi életek múlhatnak rajtunk.” - Ismerd meg a hálózatüzemeltető mérnök munkakört!

Sokkal kevesebbet hallani róluk, mint a fejlesztőkről, pedig munkájuk nélkülözhetetlen. Feladataik jóval többet takarnak, mint a 4G vagy az 5G. Ők azok, akiknek köszönhetően nagymamád minden nap nyomon tudja követni a tévében a kedvenc sorozatát, nagypapád vezetékes telefonon keresztül bármikor beszélhet régi munkatársaival, akik lehetővé teszik, hogy 24 órában online lehess. A hétköznapi példákon túl többek között ők biztosítják azt is, hogy egy vállalaton belül a kollégák és a gépek minden körülmények között kommunikálnak tudjanak egymással.

Galamb Gábor több mint két évtizede a Telekom hálózati csapatát erősíti, több szerepkört bejárva lényegében már mindennel találkozott, ami ebben a témakörben hazánk egyik legnagyobb vállalatánál előfordulhat. Tolmácsolásában Te is közelebbről megismerheted ezt a területet!

ITmap: Milyen háttérrel kerültél hálózati területre, milyen karrierutat jártál be?

Galamb Gábor: Már a középfokú tanulmányaimat is távközléshez kapcsolódóan végeztem, ezt követően pedig az akkori nevén Kandó Kálmán Műszaki Főiskola (ma már Óbudai Egyetem) villamosmérnök szakára jártam. Pályám nagy részét – azaz az elmúlt több mint két évtizedet – a Telekom színeiben töltöttem, amely időszak leginkább a változás állandóságával jellemezhető: legyen az a vállalat a neve, az alkalmazott technológiák, a szervezeti struktúra vagy a munkakörök. De ide sorolhatnám a folyamatos képzéseket is, hiszen tudásomat mindig igyekeztem bővíteni, mind szakmai, egy idő után pedig menedzsment irányba is. Így a hálózati területhez kapcsolódó minősítések mellett projektmenedzsmentben is szereztem másoddiplomát, majd az Executive MBA for IT képzést is elvégeztem hat éve. A Telekomnál végig a hálózatok közelében tevékenykedtem a junior szinttől a szenior szinten át egészen a team leader-i, központvezetői szerepkörig, az elmúlt év agilis átállásának köszönhetően pedig jelenleg egy olyan pozíciót látok át, ahol vezetői feladatok mellett ismét többet foglalkozom szakmai kérdésekkel is, felelős vagyok a hálózaton működő szolgáltatások fejlesztéséért, üzemeltetéséért, adatközpont-hálózatokért. Meg szokták kérdezni, hogy hogyan lehet több mint két évtizedet ugyanazon a helyen eltölteni: folyamatos volt a megújulás, a szervezet és a technológia rengeteg változott ennyi idő alatt, számos olyan megoldás vagy technológia volt, amelyet ezen idő alatt vezettünk be, majd évek múltán ki is vezettünk. Unatkozni soha nem volt idő. :)

ITmap: Mivel foglalkozik egy gyakorlatban hálózatüzemeltetési mérnök, hogyan kell elképzelni ezt a munkakört?

Galamb Gábor: A munkakör tartalma cégenként eltérő lehet, a Telekomnál többnyire komplex pozíciók vannak, amelyeknek – különböző súllyal –  részét képezik a hálózatüzemeltetési mérnöki feladatok. Ha az alapoktól kezdjük, akkor azt lehet mondani, hogy a hálózatok két pont között teremtenek kapcsolatot, hogy az adatcsomagok, ami lehet például hang, kép, videó, eljuthassanak egyik helyről a másikra – globális szinten is. A Telekom országos hálózattal rendelkezik, legyen az többek között tévé, otthoni telefon, mobiltelefon, IPTV, internet. A hálózat különböző eszközökből épül fel, amelyek mérete egy kisebb ételdoboztól a nagy ruhásszekrényig terjedhet, például a háztartásokban megtalálható WiFi router is tulajdonképp egy hálózati eszköz. Mérettől függően ezek eltérő mennyiségű adatot tudnak feldolgozni: több ezer négyzetméteren több tízezer eszközünk van, amelyek egy kisebb közösségtől több millió ügyfél kiszolgálására alkalmasak. Az eszközöket úgy kell működtetni, üzemeltetni, hogy a minőségre, sebességre, rendelkezésre állásra vonatkozó elvárásoknak megfeleljenek. A hálózatüzemeltetési mérnökök ezeket kezelik, javítják, a hibákat elhárítják, illetve a folyamatosan változó igényeknek és technológiai követelményeknek megfelelően cserélik őket, módosítják a beállításaikat, biztosítják stabilitásukat. Ezen kívül megtervezik, hogy adott szolgáltatáshoz pontosan mire van szükség, komplett hálózatokat építenek ki, azokat más hálózatokkal összekötik, beüzemelik. Ha bevezetnek egy eszközt, az hosszú évekig, akár évtizedben mérve is működőképes lehet, azonban a forgalomnövekedés, az ügyfelek számának növekedése miatt időről-időre cserélni kell ezeket. Ilyen esetben a forgalmat át kell terelni a régiről az új eszközre, a korábbiakat le kell selejtezni, vagy el kell adni, de például a Telekomnál több esetben oktatási intézményeknek ajánljuk fel ezeket. És hogy mekkora a felelősségünk? Sok olyan helyzet van, amikor az éles rendszerhez kell hozzányúlni. Ha nem a „megfelelő gombot” nyomjuk meg, a beállításoknál nem megfelelően járunk el, könnyen akár az Index főoldalán találjuk magunkat. Extrém esetben, ha nem működnek a telefonvonalak, nem lehet például mentőt sem hívni. Szoktuk mondani, hogy bár nem orvosok vagyunk szikével a kezünkben, de ugyanúgy emberi életek múlhatnak rajtunk. Ezért van az, hogy bizonyos éles rendszerekhez csak nagyon tapasztalt, szenior kollégák nyúlhatnak – ráadásul csak párban. Manapság a hálózatok területén is egyre inkább elterjedt az automatizáció, a gépesítés, amely egyre jobban jelen van mindennapi munkánk során is, így kiemelten tanulásra ösztönöz. Míg korábban minden módosítást egyenként, manuálisan kellett végig vinni az eszközökön, ma már nagyon sok olyan feladat van, amelyet a gép végre tud hajtani, illetve amelynek elvégzésére meg lehet tanítani, ráadásul akár időzítetten is, hiszen be lehet állítani, hogy bizonyos változtatásokat mikor és milyen eszközökön futtasson le. Mindez azt is maga után vonja, hogy miközben régebben ezer gépen ezerféleképp oldottuk meg ugyanazt, az automatizáció megköveteli, hogy sztenderdizáljuk a folyamatokat és konfigurációkat, azaz, hogy ugyanazt a dolgot ugyanúgy hajtsuk végre minden alkalommal. Az utóbbi időben mindezek következményeként hálózati területen is egyre gyakrabban kerül előtérbe a programozás, vagy az adatbázisok mélyebb ismerete.

ITmap: Ha már szóba került, milyen ismeretekre, tudásra van szükség a munkakörben, és hol lehet ezeket megszerezni?

Galamb Gábor: A mai technológia mellett vagy a hálózatokhoz, vagy pedig a programozáshoz kell érteni. Alapvetően a villamosmérnök vagy mérnök-informatikus szakokon lehet a szükséges ismereteket elsajátítani, ezek közül is inkább az utóbbit emelném ki. Összességében egy erős strukturált gondolkodás mindenképpen szükséges. Ha a konkrét programozási nyelveket nézzük, nálunk a Python jut nagy szerephez, de akár a VisualBasic, illetve egyéb scripting nyelvek szintén előkerülnek. Hálózati területen többféle minősítés szerezhető meg, a legtöbb nagyobb gyártónak van saját minősítési rendszere, pl. Cisco és Juniper, azonban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mindezek gyakorlati ismeretekkel és tudással kiegészítve jelenthetnek többletet, a tapasztalatot nem pótolják.

ITmap: Véleményed szerint mik a legfontosabb képességek, készségek (soft skillek), tulajdonságok a munkakörben?

Galamb Gábor: Bizonyos soft-skillek megléte legalább ugyanolyan, ha nem fontosabb lehet a munkakörben, mint a szakmai tudás mélysége. A csapatmunkára való képesség elengedhetetlen, főleg a nagyobb kockázatú feladatok esetében. A stressztűrés a már említett felelősségi fok miatt szenior szinten nagyon fontos. Ha bármi gond van, a hatékony problémamegoldó képességre támaszkodunk, ezen kívül a jó kommunikációs készség is elvárt, hiszen gyakran dolgozunk más területekkel együtt. Sok esetben éjszaka kell a módosításokat végrehajtani, hogy ne nappal essenek ki a szolgáltatások, így akik kritikus területen dolgoznak, általában heti egy éjszakát munkával töltenek, ezért az időbeli rugalmasság sem árt. Hálózatüzemeltetési mérnökként, ahogy haladunk előre a ranglétrán, szükség van egyfajta higgadtságra, élettapasztalatra, hogy nyugodt lélekkel tudjunk elvégezni kockázatosabb feladatokat is. Számos előkészítő tevékenységet el tudnak végezni a még alacsonyabb szintű tudással rendelkező kollégák is, de az, hogy a végén ki nyomja meg az entert, már egyáltalán nem triviális, főleg, ha átvitt vagy másodlagos értelemben emberéletekről van szó.

ITmap: Mely egyéb vállalati területekkel kell leggyakrabban együttműködnötök?

Galamb Gábor: Az agilis átalakulás után egyik legnagyobb szervezeti egységeink az ún. tribe-ok lettek, amik az azonos terméken, szolgáltatáson vagy technológián dolgozó kollégákat fogják össze. Hálózati területen a mi tribe-unk nagyjából 100 fős, ebből a közvetlen csapatomban közel 30 munkatárssal dolgozunk együtt. Két másik területtel nagyon szoros az együttműködésünk, és lényegében ez a három csapat látja el a hálózatfenntartási, működtetési szerepkört. Az egyik a hálózatfelügyeleti központ, ahol a szakemberek 7/24-ben, azaz a hét minden napján 24 órában monitorok előtt ülnek, amelyek a hálózatok működésének számtalan paraméterét követik nyomon. Az itt dolgozók jelzik, ha bármi problémát látnak, amit aztán a mi részvételünkkel kell  megoldani. Csapatunk hibaelhárítás szempontjából készenlétet ad, ami azt jelenti, hogy heti váltásban más-más kolléga érhető el gond esetén éjjel-nappal. Ha hiba van, őt fogják hívni, és neki kell helyt állnia az elhárításában, így az effajta készenlét egy bizonyos szenioritási szintet mindenképpen megkövetel. Az ún. field service a másik terület, akikkel nagyon szoros az együttműködésünk. Ők azok, akik adott helyszínre kimennek a hibát megszüntetni, járják a Telekom telephelyeket, és igény szerint karbantartási, hibaelhárítási munkákat végeznek. Emellett kapcsolatban vagyunk az összes olyan műszaki területtel a vállalaton belül, akiknek valamilyen hálózati igényük van.

ITmap: Milyen karrierlehetőségek vannak a munkakörben?

Galamb Gábor: A területünkön számos gyakornok dolgozik, akik értelemszerűen mindig egy-egy szűkebb feladatkörrel kezdik. Az évek múlásával a tudásuk bővülésével egyre szélesebb spektrumban tudnak mozogni, így lehet eljutni a juniortól a szenior szerepkörig. A fiatalok egyben sokszor új skilleket is behoznak, a programozás vagy az automatizáció területén sokszor meglepően kimagasló ismeretekkel rendelkeznek. A klasszikus szakmai karrierút mellett vezetői szerepvállalásra (egy csapat vezetése, vagy egy terület vezetése) szintén adottak a lehetőségek. Kiemelném azonban az oldalirányú váltást is, amikor nem adott szakterületen belül, hanem egy másik szakterületre vált valaki, ez pedig a Telekomnál különösen hangsúlyos. Ez lehet akár üzleti terület (pl. TV, telefon, mobil), ahol kifejezetten jól jön az, ha valaki ismeri a hálózatok világát, így egy-egy új megoldásnál fel tudja mérni azt, hogy hálózatok szempontjából mire van szükség, vagy milyen követelményeknek kell megfelelni.

ITmap: Miért javaslod a munkakört a fiatalabb generációnak?

Galamb Gábor: Olyan izgalmas munkakörben dolgozhattok, ahol folyamatosan megújul a technológia, a munkakörnyezet. A Telekomnál emellett nagyon jó a csapat, akik akár világszinten is elismertek szakmailag. Nemzetközi projektekben is részt tudunk venni, mint a Deutsche Telekom leányvállalata, így soha nem unatkozunk.  Ebben a munkakörben tudás és tapasztalat szinttől függetlenül számtalan feladattal foglalkozhatsz. Derítsd ki, hogy Neked való-e a munkakör! Regisztrálj, és a Profil menüpontban megtalálod a teszteket, amelyek segítésével többek között erre a kérdésre is választ kaphatsz!