Az informatikai biztonság fontosságáról, a különböző tudományterületek együttműködéséről, és az Ipar 4.0 transzformációs hatásáról a vasúti ágazatra írt közös dolgozatot Dr. Kovács Tünde Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar tanszékvezetője, valamint Tokody Dániel, Nyikes Zoltán doktorandusz. A tanulmányban röviden bemutatják az általuk tervezett vasútbiztonsági rendszert is.
Napjainkban egy új ipari forradalmat élhetünk át, amelyet Ipar 4.0-nak is neveznek. Ez nem csak az ipar automatizálását és informatikai hálózatba kapcsolását jelenti, hanem minden, az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztését is magába foglalja.
Az Ipar 4.0-nak az ipari, de a közlekedési, szállítási és a mindennapi életben megjelenő összes feladatot magába kell foglalnia, hiszen a folyamatos és zavartalan termelés másképpen nem biztosítható. Az Ipar 4.0 tehát egy olyan új kihívás, amelynek megvalósításához együtt kell dolgozniuk a különböző tudományterületek szakértőinek tudásuk integrációjával.
A mai üzemekben dolgozó automatizált, robotokkal kiszolgált rendszerek vezérlése és ellenőrzése gyakran internetre kötött hálózaton keresztül történik. Akár csak egy a rendszerbe bekerülő vírus igen jelentős anyagi veszteséget okozhat, még ha csak a gyártósor leállását is okozza. Egy ilyen esemény súlyosabb következménye lehet a programvesztés és módosulás is, ami még több anyagi kárt jelenthet. Szükséges ezért az interneten keresztüli kapcsolatok biztonságának megteremtése. A jövőben az internetre kapcsolódó eszközök száma exponenciálisan növekszik majd. Így a vasúti rendszer strukturális átalakulása is vélelmezhető.
A cél, hogy olyan rendszert kialakítása, mely segíti a vasúti közlekedés biztonságos és folyamatos működését az információtechnológia segítségével. A vasúti pálya állapota a használat során folyamatosan változik. Ez erősen korlátozza a szerelvények maximális sebességét. A gyakorlatban a mai napig szemrevételezéssel történik a sínek és a pálya állapotának felmérése. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrző személy (a vonalbejáró) gyalogosan végigjárja a pályaszakaszt és felméri annak állapotát. Ez a vizsgálat igen lassú, az eredmények feldolgozása és ennek alapján a járművek sebességének szabályozása ezúton igen körülményes. A gépi diagnosztikai vizsgálatok éves szinten csekély számban és jelentős ráfordítás mellett valósulnak meg.
Egy a vasúti szerelvényre, vagy mozdonyra telepített vizsgáló rendszert, amely a mindennapos futások alkalmával olcsó diagnosztikát biztosítana jelentős hatékonyságnövekedést jelentene a pályadiagnosztika tekintetében.
Az tervezett rendszer nagy sebességű adatfelvételt és feldolgozást tehet lehetővé. A járművekre szerelt mérőrendszer az adatokat továbbítja egy központi szerverre. A szerverhez kapcsolt munkaállomáson az eredmények feldolgozása automatikusan megtörténik és ennek alapján az adott pályaszakaszokra meghatározott maximális sebesség értékek minden mozdony számára elérhetőek lesznek a rendszerben. Ezzel a technológiával gyakorlatilag folyamatos pályahálózati monitoring érhető el, ami jelentősen segíti a vasúti közlekedés biztonságos és folyamatos működését.
Ha érdekel, hogy milyen cégek foglalkoznak ezzel a területtel:
A vasúti kritikus infrastruktúra biztonságos működtetése szükségszerű ezért a mérési eredmények, majd ezen adatokból generált információk biztonságos továbbítására és tárolására külön figyelmet kell fordítani különösen a rendszer platformfüggetlenségéből adódóan. Napjainkban a nevesített kritikus infrastruktúrákat sok esetben éri támadás, ami lehet például fizikailag megvalósuló terrorcselekmény, rongálás vagy akár kibertámadás is. A csapat által tervezett rendszerben szükséges az adatáramlás biztonságának garantálása, hiszen amennyiben a sín valós idejű állapot adatai sérülnek, vagy módosulnak, akkor az ebből generált sebességértékek sem lesznek a pillanatnyi helyzetnek megfelelők, ezzel veszélyeztetve a közlekedés folyamatosságát, ami jelentős anyagi károkat és személyi sérülést is okozhat.
Az iparág ilyen mérvű fejlesztése és a tervezett rendszer megfelel az Ipar 4.0 elveinek, hiszen ez a struktúra automatikussá teheti a szerelvények sebességszabályozását vagy akár az intelligens diagnosztikai rendszeren alapuló karbantartási rendszer bevezetését, emberi közreműködés nélkül a folyamatos „in-situ” állapotfelügyelet és a biztonságos adatforgalom által.
Dr. Kovács Tünde, Nyikes Zoltán, Tokody Dániel
Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövesd a Facebook oldalunkat!
