Fel lehet ugyanis úgy is fogni a helyzetet, hogy lehetőséget kaptunk a bizonyításra. Több fronton is: egyrészt annak kapcsán, hogy nem feltétlenül kell, hogy egy scrum master vagy egy projektvezető ott álljon a közvetlen közelünkben, és “hajtsanak” bennünket, emlékeztessenek a határidőkre, vagy egyszerűen csak a napi teendőkre, majd másnap rákérdezzenek, hogy elvégeztük-e az előző napra előírt feladatokat.
Megmutathatjuk, hogy tudunk felelősségteljesen, önállóan, a határidőket szigorúan betartva dolgozni. Ugyanúgy vannak ötleteink, ugyanúgy azt gondoljuk, hogy a közös sikerért dolgozunk, ami nem a közös irodán, hanem mindenki lelkiismeretes munkáján múlik.
Talán épp ezzel kaptunk lehetőséget arra, hogy kitűnjünk a csapatból, vagy, hogy megmutassuk azokat a képességeinket, amelyeket korábban, egy irodai környezetben kevésbé kellett. Ne szalasszuk el ezt, csak azért, mert úgy tűnik, hogy kényelmesebb most hátradőlni, és némi lazaságot engedélyezni magunknak. Az ugyanis előbb, vagy utóbb, de általában visszaüt.
Másrészt van még egy, kevésbé emlìtett szempont, ami amellett szól, hogy igenis, vegyük komolyan a home office-ban történő munkavégzést is: egyszer (csak remélni tudjuk, hogy minél előbb), vége lesz a katasztrófahelyzetnek, és vissza kell állni a megszokott kerékvágásba. Nem mindegy azonban, hogy a kényszerű otthoni munka kapcsán hány cég fogja úgy gondolni: igen, minden amellett szól, hogy beépítsük a cég életébe a rendszeres home office-t. Vagy pedig: igen, nyitottak vagyunk olyan fejlesztőkre, akik az ország teljesen más pontjából távmunkában tudnak dolgozni. Mert ki kellett próbálnunk, és láttuk, hogy működik. Mert a kollégáink ilyen helyzetben is megbízhatóan, kötelességtudóan végezték a munkát. Mert ugyanúgy le tudtuk szállítani a projekteket. Mert az ügyfél továbbra is elégedett.
Talán túlzásnak hangzik, de esélyt kaptunk arra is, hogy saját magunk korrekt munkavégzésével kicsit alakítsuk a szervezeti kultúrát.
Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.
Te is mutasd meg, hogy igazán csak jól érdemes végezni a munkát, a lébecolás nem menő- otthon sem!
Kényszer home office: élsz, vagy visszaélsz vele?
Íme a lehetőség, hogy Te is bebizonyítsd: a home office is lehet legalább ugyanannyira hatékony, mint napi 8 óra az irodában. Sőt, mi több: Te is legalább ugyanolyan értékes munkatárs vagy otthonról, mint az irodai székből.
Nagyon elcsépeltnek hangzik, mégis leírjuk: minden rosszban van valami jó, és minden nehéz helyzetben ott lapulhat egy lehetőség. Sokan bizonyára a saját bőrükön is tapasztalhatták, hogy hazánk nem a home office, illetve a távmunka éllovasa, sok vállalat élből elutasította ezeket a megoldásokat. Aztán egyik napról a másikra megváltozott minden. Hirtelen azok a cégek, akik korábban foggal-körömmel tiltakoztak mindezek ellen, gyorsan mattot kaptak, és nem maradt más lépés számukra: home office-ba kellett küldeni a munkatársakat.
Az elmúlt pár napban tonnaszámra jelentek meg a cikkek arról, hogyan érdemes otthonról dolgozni, hogyan a leghatékonyabb az így szervezett munka, tippek, trükkök, praktikák tömkelege jár körbe.
Legyünk azonban őszinték: igazság szerint egyetlen dolgon múlik a home office sikere és hatékonysága: akarunk dolgozni, vagy sem. Komolyan vesszük, vagy sem.
Igen, fel lehet lélegezni, hogy otthonról nem kell annyira hajtani, más is biztos megnéz pár sorozatot napközben, vagy a híreket bújja egész nap, esetleg beiktat egy pár órás ebéd utáni sziesztát. (Akik most kisebb gyerekkel/gyerekekkel maradtak otthon, azoknak közelről sem ennyire egyszerű és rózsaszín a helyzete, nyilván nem is róluk szólunk most elsősorban.)
Miért törjük magunkat, majd a vezetők ráfogják a járványra az esetleges csúszásokat, és egyébként is kevésbé tűnik fel, ha nem olyan gyorsan, vagy hatékonyan dolgozunk. Lehet így is gondolkodni. De nem jelenti azt, hogy érdemes is.
Fel lehet ugyanis úgy is fogni a helyzetet, hogy lehetőséget kaptunk a bizonyításra. Több fronton is: egyrészt annak kapcsán, hogy nem feltétlenül kell, hogy egy scrum master vagy egy projektvezető ott álljon a közvetlen közelünkben, és “hajtsanak” bennünket, emlékeztessenek a határidőkre, vagy egyszerűen csak a napi teendőkre, majd másnap rákérdezzenek, hogy elvégeztük-e az előző napra előírt feladatokat.
Megmutathatjuk, hogy tudunk felelősségteljesen, önállóan, a határidőket szigorúan betartva dolgozni. Ugyanúgy vannak ötleteink, ugyanúgy azt gondoljuk, hogy a közös sikerért dolgozunk, ami nem a közös irodán, hanem mindenki lelkiismeretes munkáján múlik.
Talán épp ezzel kaptunk lehetőséget arra, hogy kitűnjünk a csapatból, vagy, hogy megmutassuk azokat a képességeinket, amelyeket korábban, egy irodai környezetben kevésbé kellett. Ne szalasszuk el ezt, csak azért, mert úgy tűnik, hogy kényelmesebb most hátradőlni, és némi lazaságot engedélyezni magunknak. Az ugyanis előbb, vagy utóbb, de általában visszaüt.
Másrészt van még egy, kevésbé emlìtett szempont, ami amellett szól, hogy igenis, vegyük komolyan a home office-ban történő munkavégzést is: egyszer (csak remélni tudjuk, hogy minél előbb), vége lesz a katasztrófahelyzetnek, és vissza kell állni a megszokott kerékvágásba. Nem mindegy azonban, hogy a kényszerű otthoni munka kapcsán hány cég fogja úgy gondolni: igen, minden amellett szól, hogy beépítsük a cég életébe a rendszeres home office-t. Vagy pedig: igen, nyitottak vagyunk olyan fejlesztőkre, akik az ország teljesen más pontjából távmunkában tudnak dolgozni. Mert ki kellett próbálnunk, és láttuk, hogy működik. Mert a kollégáink ilyen helyzetben is megbízhatóan, kötelességtudóan végezték a munkát. Mert ugyanúgy le tudtuk szállítani a projekteket. Mert az ügyfél továbbra is elégedett.
Talán túlzásnak hangzik, de esélyt kaptunk arra is, hogy saját magunk korrekt munkavégzésével kicsit alakítsuk a szervezeti kultúrát.
Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.
Te is mutasd meg, hogy igazán csak jól érdemes végezni a munkát, a lébecolás nem menő- otthon sem!
Fel lehet ugyanis úgy is fogni a helyzetet, hogy lehetőséget kaptunk a bizonyításra. Több fronton is: egyrészt annak kapcsán, hogy nem feltétlenül kell, hogy egy scrum master vagy egy projektvezető ott álljon a közvetlen közelünkben, és “hajtsanak” bennünket, emlékeztessenek a határidőkre, vagy egyszerűen csak a napi teendőkre, majd másnap rákérdezzenek, hogy elvégeztük-e az előző napra előírt feladatokat.
Megmutathatjuk, hogy tudunk felelősségteljesen, önállóan, a határidőket szigorúan betartva dolgozni. Ugyanúgy vannak ötleteink, ugyanúgy azt gondoljuk, hogy a közös sikerért dolgozunk, ami nem a közös irodán, hanem mindenki lelkiismeretes munkáján múlik.
Talán épp ezzel kaptunk lehetőséget arra, hogy kitűnjünk a csapatból, vagy, hogy megmutassuk azokat a képességeinket, amelyeket korábban, egy irodai környezetben kevésbé kellett. Ne szalasszuk el ezt, csak azért, mert úgy tűnik, hogy kényelmesebb most hátradőlni, és némi lazaságot engedélyezni magunknak. Az ugyanis előbb, vagy utóbb, de általában visszaüt.
Másrészt van még egy, kevésbé emlìtett szempont, ami amellett szól, hogy igenis, vegyük komolyan a home office-ban történő munkavégzést is: egyszer (csak remélni tudjuk, hogy minél előbb), vége lesz a katasztrófahelyzetnek, és vissza kell állni a megszokott kerékvágásba. Nem mindegy azonban, hogy a kényszerű otthoni munka kapcsán hány cég fogja úgy gondolni: igen, minden amellett szól, hogy beépítsük a cég életébe a rendszeres home office-t. Vagy pedig: igen, nyitottak vagyunk olyan fejlesztőkre, akik az ország teljesen más pontjából távmunkában tudnak dolgozni. Mert ki kellett próbálnunk, és láttuk, hogy működik. Mert a kollégáink ilyen helyzetben is megbízhatóan, kötelességtudóan végezték a munkát. Mert ugyanúgy le tudtuk szállítani a projekteket. Mert az ügyfél továbbra is elégedett.
Talán túlzásnak hangzik, de esélyt kaptunk arra is, hogy saját magunk korrekt munkavégzésével kicsit alakítsuk a szervezeti kultúrát.
Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.
Te is mutasd meg, hogy igazán csak jól érdemes végezni a munkát, a lébecolás nem menő- otthon sem!
Ha még mindig olvasnál... :)
Kapcsolódó bejegyzések
Visszaesés az IT szektorban - mit hozhatsz ki belőle?
A 2020 előtti optimizmus már rég a múltté, a koronavírus betörésének évében tapasztalt pár hónapos megtorpanás pedig szintén...
Merre tovább, ha kiégtél mostani IT munkakörödben? - 2. rész
Sorozatunk első részében megnéztük, milyen területekre tudsz váltani, ha már nagyon unod a banánt jelenlegi pozíciódban, és a...
Merre tovább, ha kiégtél mostani IT munkakörödben? - 1. rész
Lassan vánszorognak a munkanapok? A montorod helyett az ablakon bámulsz ki a munkaidő nagy részében? A stand-upon távoli...