Az informatikus béreket érintő örök vitát feloldani semmiképp nem célunk, azonban érdekességképp utánajártunk, hogy figyelembe véve néhány fogyasztási cikk, illetve a lakhatás árát, hol kapjuk a legtöbbet fizetésünkért cserébe: Budapesten, Berlinben, San Francisco-ban, esetleg Johannesburgban?
A „Hol éri meg legjobban informatikusnak lenni?” kérdés bizonyára a mostani gazdasági helyzetben is sok mindenkit foglalkoztat (annak ellenére, hogy hosszú évek óta először mutat változást a kivándorlók, illetve hazaköltözők aránya). Hoztunk pár adatot, amit hasznos lehet átböngészni – ha gondolkozol a külföldi munkavállalásban, azért, ha nem, akkor pont azért: nézd meg, hazánk hol áll más helyekhez képest!
Kiválasztottunk pár olyan várost, ami vagy népszerű a hazai informatikusok körében, már amennyiben kivándorlásról van szó, vagy épp ellenkezőleg: keveseknek fordul meg a fejében, hogy hosszabb távra ott rendezkedjenek be, viszont jól jellemezhetik egy-egy térség helyzetét.
A fizetési adatok tekintetében a többnyire mindenki által elérhető, önbevalláson alapuló oldalakat hívtuk segítségül. Az esetleges torzítások kiküszöbölése érdekében egy-egy város kapcsán több forrásból is informálódtunk. A bérszintek meghatározásához a fejlesztéshez közeli munkaköröket vettük figyelembe (szoftverfejlesztő, tesztelő, projektmenedzser, DevOps mérnök, üzleti elemző), az átlagfizetés ezen pozíciók havi bruttó bérének egyszerű számtani átlagaként került definiálásra.
A Numbeo által közzétett
adatok segítségével az egyes fogyasztási cikkek ára könnyen kikereshető a világ különböző városaira vonatkozóan.
Az aktuális árfolyamokat figyelembe véve pedig mind a béreket, mind a fogyasztási cikkek árait forintban határoztuk meg.
Ezután azt néztük meg, hogy az egyhavi informatikai átlagbérekből milyen mennyiségű fogyasztási cikket lehet vásárolni az egyes városokban, például a berlini egyhavi átlagkeresetből hány kg húst lehet venni Berlinben, ezáltal pedig kialakult egyfajta sorrend a helységek között.
(Mindenhol bruttó fizetésekről van szó, nyilván az adott ország adórendszere nagyban befolyásolja, mire mennyit tudunk költeni, de ez már meghaladja a cikk kereteit. Igen, tudjuk, hogy senki nem a bruttó béréből vásárol, azonban annyira eltérő, hogy az egyes országokban a különböző élethelyzetekben kinek mennyi marad a zsebében a levonások után, hogy ez bizonyult a legjobb összehasonlítási alapnak.)
Update: a fentieket -bizonyos keretfeltételek mellett- végigvittük a nettó béradatokra is,
itt olvashatjátok.
Hol visz el fizetésünk kevesebb részét a lakásbérlet? Hol járunk a legjobban, ha sok húst fogyasztunk? Mi a legjobb választás, ha szeretünk étterembe járni? Hol tudunk legtöbbször moziba menni a fizetésünkből? Kutatásunkból kiderül!
Bárhogy nézzük, ha úgy döntünk, külföldön próbálunk szerencsét, hacsak nincs nagynénink, nagybácsink, más rokonunk, vagy közeli ismerősünk, aki befogad bennünket (akár családostul is), a legnagyobb kiadást a lakásbérlet fogja jelenteni. Nincsenek meglepetések: Londonban és San Francisco-ban (ahol a Numbeo adatai szerint a világon a legmagasabbak a bérleti díjak) az átlagosan magasabb fizetések ellenére is igen mélyen a zsebünkbe kell nyúlni: egyhavi bérünk pontosan 2 havi bérleti díjat fedez, ellentétben például Montréal-al, ahol a fizetésekhez képest meglepően alacsonyak a lakhatás költségei. Hazánk sem teljesít rosszul: akár négyhavi bérleti díjra is elég lehet az egyhavi fizetés. Emellett Berlinben és a távoli Johannesburg-ban is marad mit a tejbe aprítani, ha kifizettük az albérletet.
*: 80 m2-es, nem belvárosi lakásra számolva
Úgy tűnik, San Francisco-ban és Londonban megéri nem vegetáriánusnak lenni: a legtöbb csirkemellet ezekben a városokban tudjuk megvásárolni az egyhavi fizetésünkből: ha a bérleti díjat esetleg nem is tudjuk fizetni, éhezni biztosan nem fogunk. :) A fizetésekhez képest alacsonyak a húsárak Sydney-ben is, hazánk a középmezőnyt erősíti, Kairó-ban viszont az amúgy sem túl magas bérekhez képest meglehetősen sokba kerül a fehér hús.
Ha pedig étkezés: ha nem tudunk főzni, de nem vetjük meg a jó falatokat, Amerika felé érdemes kacsintgatnunk: Montréal-ban és San Francisco-ban egy havi fizetésünkből akár 4 hónapig tudunk minden este étteremben vacsorázni, de Berlinben is 3 hónapig megtehetjük mindezt.
*: középkategóriás étterem, 2 főre
Külföldön is adni kell magunkra: úgy tűnik, hogy Kaliforniában a drága lakhatást a fogyasztási cikkek alacsonyabb árával próbálják kompenzálni, bár a Levi’ s farmer kedvező ára a városban valószínűleg annak történetére vezethető vissza (az első farmernadrághoz való erős pamutszövetet Levi Strauss egy San Franciscó-i méteráru-kereskedőtől vásárolta meg). Hazánkban a fizetésekhez képest már nagyságrendekkel többe kerül a ruhadarab, és csak Kairó-ban tudnánk még az itthoninál is kevesebb nadrágot vásárolni a fizetésünkből.
Ha szeretünk moziba járni, itthon jól járunk: Budapesten az informatikus fizetésekhez képest kedvező ára van a mozijegynek, Londonban és Sydney-ben azonban már sokkal jobban megkérik a szórakozás árát.
*: normál árú jegy egy személyre
Ha pedig esetleg nem kisebb célunk van, mint hogy a kiszemelt városban lakást vegyünk, a leggyorsabban ezt Johannesburg-ban érhetjük el: alig egy évi fizetésünkből már lakáshoz juthatunk. Ugyanehhez Londonban már több mint 4 évre van szükségünk, de San Francisco-ban és Sydney-ben is 3,5-re. Itthon 2,5 évre rúg ugyanez, amivel a vizsgált városok tekintetében középen foglalunk helyet a képzeletbeli rangsorban.
Hogy megyünk-e külföldre, és hogy hova, rendkívül összetett kérdés. Van, ahol a lakhatás nagyon sokba kerül, és elviszi akár a fizetésünk több mint felét, van, ahol az egyéb fogyasztási cikkek kerülnek többe.
Az mindenesetre elmondható, hogy ha az árakat a fizetésekhez viszonyítjuk, hazánkban sem jobb, vagy rosszabb a helyzet, mint a világ számos más pontján, a vizsgált városok tekintetében nagyjából a számegyenes közepén helyezkedünk el.
Bár kutatásunk nyilvánvalóan egy szűkebb skálán mozog, és több gazdasági tényezőt nem vesz figyelembe, célunk nem volt több mint, hogy a diagramok böngészése közben kicsit más, néhol viccesebb, néhol komolyabb szempontok szerint is megvilágítsunk egy nagyon komplex kérdést. A cikk elején feltett kérdésre való választ mindenkinek egyénileg kell megtalálnia.
Szívesen olvassuk kommentben, Ti mit gondoltok! Hol éri meg legjobban informatikusnak lenni?
Források:
