Bár sokak véleménye szerint ma az IT-ban már nem kell állást keresni, ha azonban valóban szeretnénk a lehető legtöbb szempontunknak megfelelő pozíciót megtalálni, bizony nem hanyagolhatjuk el a klasszikus utakat. Felirat

1. Egy jó CV és motivációs levél

Az álláskeresés első lépéseként érdemes értékelni saját szakmai tudásunkat  és tapasztalatunkat. Bárhogy is nézzük, továbbra is kulcsfontosságú a megfelelő önéletrajz elkészítése a sikeres pályázáshoz. Egyes statisztikák szerint 7 másodpercen belül eldől, hogy  sikerült- e felkeltenünk a kiválasztási szakember figyelmét önéletrajzunkkal. Ha ez sikerült, utána nézik csak át alaposan az anyagot.

Mit tartalmazzon az önéletrajzunk?

• Személyes adatok: teljes név, az a lakóhely, ahol életvitelszerűen tartózkodunk (ne az állandó lakcímünket írjuk le, ha mondjuk az Miskolcon van, mi pedig Győrben lakunk albérletben)
• Fénykép: fényképet csak abban az esetben adjunk a CV- hez, ha úgy érezzük, hozzáad a pályázatunk értékéhez - ha kényszernek érezzük, vagy gyorsan túlesve beletennénk egy amúgy sem túl jól sikerült képet, inkább hagyjuk ki. Ha nem is szakember által elkészített képet választunk, arra mindenképpen figyeljünk oda, hogy megfelelő minőségű legyen, jó benyomást keltsen, arcunk legyen jól látható, jelenlegi énünket tükrözze
• Elérhetőségek: olyan privát telefonszám és e- mail cím, amin valóban elérhetők vagyunk (telefonszámcsere után mindenképpen aktualizáljuk az önéletrajzunkban)
• Összegzés: Érdemes magunkról írni egy pár soros bemutatkozást, egy rövidebb összegzést, amelyben leírjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, hova tartunk és miért. Erre olvashatsz 10 példát, angolul.
• Tapasztalat: időrendi sorrendben visszafelé haladva nevezzük meg a betöltött pozíciót és a céget, ahol dolgoztunk, kulcsszavakban adjuk meg, mivel foglalkoztunk - igyekezzünk minél változatosabban, releváns, kapcsolódó kifejezésekkel feltölteni, hogy minél több keresés esetében minket találjanak meg
• Tanulmányok: foglaljuk össze korábbi tanulmányainkat, időrendi sorrendben haladva, tüntessük fel képzésünk nevét, az intézmény nevét, székhelyét, valamint azt is, hogy milyen képzettséget szereztünk meg
• Vizsgák, tréningek, tanúsítványok: iskolarenden kívüli egyéb képzések, szakvizsgák megléte
• Nyelvtudás: tüntessük fel, jelenleg milyen szinten beszéljük az adott nyelvet - ne állítsunk valótlant, mert úgyis kiderül, ami rossz fényt vet ránk (egészítsük ki azzal, hogy szóban, írásban, vagy szóban és írásban egyaránt)
• Egyéb: ide kerülhet, ha önkéntesek voltunk valahol, szervezeti tagságunk van, de szerepeltethetjük  vezetői  engedélyünk  meglétét  is,  egyes  cégeknél  ez  előny/ elvárás
• Hobbi: ha vannak hobbijaink, olyan személyes érdemeink, amikre büszkék vagyunk, megnevezhetjük, de ne sablonosan fogalmazzunk, hanem törekedjünk konkrétumokra, pl.: hetente három alkalommal járok el futni, három éve részt veszek a félmaratonon, most a maratonra készülök fel

Mit nem kell tartalmazni önéletrajzunknak?

Családi állapotunk, gyerekeink száma és életkora, nemi hovatartozásunk, vallási beállítottságunk, politikai nézeteink. Ezek mind egytől egyig szenzitív információk, amelyek nem tartoznak a potenciális  munkaadóra, másfelől pedig könnyedén okot adnak arra, hogy a sztereotípiák negatív hatásait tapasztaljuk meg.

Hogyan építsük fel a motivációs levelünket?

Míg a 2000-es évek elején fénykorukat élték a motivációs levelek, ma már egyre kevesebbet nyomnak latba, akkor javasoljuk a használatát ha külön kérik, vagy ha valóban tudunk olyan tartalmat írni, ami nem csak megkülönböztető, de egyedi is. Semmiképp ne  használjunk sablonszövegeket, és  ezeket kerüljük az  önjellemzésünk során  is. (pl. “Kiváló a kommunikációs készségem, nagyszerű csapatjátékos vagyok, proaktív attitűd jellemez. Emberekkel szeretek foglalkozni.") A hasonló leírások helyett inkább próbáljuk kiemelni a saját érdemeinket, de ha már ezeket használjuk, akkor kössük is össze őket a céges sikereinkkel vagy egy frappáns történettel. Például: Kreatív és innovatív vagyok. Sikerült egy folyamatot egy teljesen új szemlélet alapján optimalizálnom, ezáltal pedig 25 %- kal sikerült csökkenteni az erre jutó költségeket. A költségcsökkentés mellett + 5 %- os forgalomnövekedés is történt. Plusz pont, ha közös kapcsolódási pontokat tudunk bemutatni a leendő munkaadó és köztünk. A CV kiküldése, azaz a jelentkezés során, vagy a jelentkezési felület releváns menüpontjában azonban röviden, pár sorban is összefoglalhatjuk a fentieket, így sokkal figyelemfelkeltőbb lesz a jelentkezés, mintha csak a szokásos “ Mellékletként csatoltam az önéletrajzomat.” üzenetet küldenénk el.

2. Online jelenlét

Bár manapság egyre nagyobb azoknak az aránya, akik - egyébként nagyon is érthető módon -  inkább "menekülnek" a social media felületekről, vagy legalábbis a lehető legminimálisabbra szorítják jelentlétüket, nem tudjuk teljesen megkerülni az álláskereséskor használatukat.

• Regisztráljunk be állásportálokra, töltsük fel önéletrajzunkat, illetve adjuk meg az egyéb, szükséges adatokat. Ha már nem aktuális a keresésünk, és nem is szeretnénk, hogy megkeressenek bennünket, ne felejtsük el törölni profilunkat!
• Ne hagyjuk ki a LinkedIn-t! Nem kell részletes profilt létrehozni ahhoz, hogy az itt posztolt lehetőségek között válogassunk, pár alap adat megadásával már létre tudjuk hozni LinkedIn fiókunkat. Így persze nem minden funkciót fogunk tudni használni (pl. gyors jelentkezés a LinkedIn profillal), gondoljuk végig, hogy minek milyen előnye, illetve hátránya van számunkra.
• Közösségi média oldalak: Figyeljünk oda, hogy hol milyen tartalmat osztunk meg, milyen láthatósággal, röviden arra, hogy mit akarunk magunkról üzenni a potenciális munkaadóknak! Minél magasabb pozícióra pályázunk, annál valószínűbb, hogy a munkaadónál körbejárják a a különböző oldalakon található profilunkat (egészen egyszerűen kíváncsiságból, nem mindig van mögötte kifejezett cél).
• Facebook: Ellenőrizzük az adatvédelmi beállításainkat, hogy adataink, megosztásaink, fényképeink kik számára elérhetőek. Állítsuk be, hogy ezeket csak ismerőseink láthassák. Ha szeretnénk a későbbiekben egy- egy bejegyzés esetében kivételt tenni, mert  olyan  dolgot  osztottunk  meg,  amit  érdemes  lehet  egy  munkaadónak/ kiválasztási szakembereknek  is  látnia,  még  mindig  van  esélyünk  kiválasztani  az  adott  poszt/ kép láthatóságánál a nyilvánosságot.
• Twitter: Bár hazánkban messze nem futott be olyan karriert, mint a tengerentúlon, az IT-ban mégis a többi iparághoz képest magasabb arányban használják a szakemberek. Kiválaszthatjuk, hogy tweetjeink nyilvánosan jelenjenek meg, vagy csak az általunk jóváhagyott felhasználók számára legyenek láthatóak. Azonban arra figyeljünk oda, hogy ha régebben nyilvánosan tweeteltünk, és  idő közben módosítottuk ezt, akkor korábbi tweetjeink még megjelenhetnek.
• GitHub: ma már fontos munkaeszközzé vált, amit természetesen a fejvadászok / vállalatok toborzó kollégái is szívesen használnak. Szintén rajtunk múlik, hogy milyen adatokat / repóinkat hozzuk nyilvánosságra, ha éppen váltani szeretnénk, számoljunk azzal, hogy amit meg lehet rólunk találni, azt meg is találják (ha "ezer éves" repót hagyunk kint, ne csodálkozzunk, ha az alapján ítélik meg jelenlegi tudásunkat is).

3. Saját szakmaiságunk építése

A releváns szakmai kapcsolatok kiépítése - főleg egy bizonyos tapasztalati szint felett -  nélkülözhetetlen.

• Kövessünk  olyan  blogokat / vlogokat,  ahonnan  érdekességekről  értesülhetünk!
• Figyeljük a szakmai fórumokat!
• Hallgassuk és kövessük a számunkra leginkább releváns szakmai podcasteket!
• Amennyiben komfortos számunkra, csatlakozzunk  témába  vágó  Facebook/ LinkedIn  csoportokhoz  (szakmai és álláskereséssel kapcsolatos csoportok is szóba jöhetnek), kommenteljünk - figyelve a stílusunkra
• Építsük a szakmai kapcsolatainkat mind online, mind offline: vegyünk részt konferenciákon, meetupokon - természetesen a szakmai tudásunk szempontjából leginkább relevánsakon, vagy érdeklődési körünknek leginkább megfelelőkön!
• Ismerkedjünk meg a munkánk szempontjából kiemelkedő szakemberekkel!
• Végezzünk el kiegészítő képzéseket!

+1: Kérjünk segítséget hozzáértőktől / szakemberektől!

Az előbbiekben bemutattuk, hogyan növelhetjük esélyeinket az álláskeresés során. Ha úgy érezzük, hogy ez nem elegendő, bátran kérjünk külső segítséget! Mit tehetnek a munkaerő közvetítő cégek és a fejvadászok? Segítséget adhatnak az interjúra való felkészülés során,  személyre szabott javaslatokat kaphatunk, hogyan lehetünk eredményesebbek karriercéljaink elérésében, ezen kívül olyan álláslehetőségekről is kaphatunk tájékoztatást, amelyek publikusan még nincsenek meghirdetve. Jobban tájékozódhatunk a cégről, ahova jelentkeztünk, mintha csupán a hirdetési szövegre hagyatkoznánk Ha esetleg nem ránk esne a választás a cégnél, ahova jelentkeztünk, más pozíciót is javasolhatnak másik cégnél, hiszen egyszerre többel is kapcsolatban állnak Hozzájárulásunkat adva bekerülhetünk egy adatbázisba, hogy a későbbiekben is megkereshessenek minket releváns ajánlattal. Érdemes önéletrajzunkat minél több munkaközvetítőnek elküldeni - a nagy számok törvénye itt is érvényes, igyekezetünknek meglesz az eredménye. Erre érdemes ideiglenes e- mailcímet használni, hogy álláskeresésünk után ne terheljük magunkat hírlevelekkel. Szakterületünk és szenioritásunk függvényében ez napokat, heteket, vagy akár több hónapot is igényelhet. Folyamatban lévő pályázatainkról érdemes egy táblázatot vezetünk, hogy tudjuk, mikor, hova, milyen pozícióra pályáztunk és mi lett az eredménye. A fejvadászok általában megértőbbek egy aktív kereső esetében, ha az első telefonhíváskor éppen nem tudjuk részleteiben, melyik pozícióról van szó, de a vállalatok esetében ne játsszuk el az esélyünket azzal, hogy fogalmunk sincs, milyen pozícióra jelentkeztünk hozzájuk. Akkor sem teszünk jó benyomást, ha ugyanarra a pozícióra egy írásbeli elutasítást követően figyelmetlenségből ismét bejelentkezünk.

SIKERES ÁLLÁSKERESÉST KÍVÁNUNK!