Kevesen veszik a fáradtságot, hogy utánanézzenek azoknak a szabályoknak, amik az itt tárolt adatok védelmét szolgálják. Emellett sokan olyan alapvető lépéseket is kihagynak, amelyek nagyon is fontosak lennének a biztonság érdekében.
Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy mégis mit kezdjünk a felhőben tárolt adatainkkal, egyáltalán, biztonságban vannak ezek?
A kérdésre viszonylag egyszerű a válasz: nincsenek, legalábbis nem teljesen. Éppen úgy, ahogy egy postafiók feltörhető, egy táska is ellopható, benne a hétvégi bulin készült képeket tartalmazó pendrive-val… Az tehát biztos, hogy csak egyféle adat létezik, ami nem kerülhet soha, semmilyen körülmények között illetéktelen kezekbe: ami nem létezik.
Az online világ ezzel együtt is jóval megfoghatatlanabb. Sokan elbagatellizálják a veszélyeket, vagy épp nem gondolják, hogy őket is érheti baj, ha nem elég körültekintők. Rengeteg oldal szedegetett össze különféle tippeket annak érdekében, hogy az olvasók szájába rágja a legfontosabb tudnivalókat a témával kapcsolatban.
íme a legfontosabbak:
- Az olyan adatokat, amiket nem szeretnénk illetéktelen kezekben látni, semmiképp ne tároljuk a felhőben. Sőt, ha olyasmiről van szó, amit soha nem szeretnénk, ha kiszivárogna, lehetőség szerint semmisítsük meg őket – lásd a táskás példát fentebb.
- Mindig alaposan olvassuk el a használni kívánt szolgáltatás felhasználási szabályzatát. Igen, hosszú lesz, és unalmas, és a számodra szükséges információ jól el lesz rejtve a körmönfont megfogalmazás mögött. Ha azonban olyan adatok tárolásához keresel felhő alapú megoldást, amik kicsit is szenzitívebbek a kedvenc receptjeidnél, akkor igenis rá kell szánnod az időt, hogy kiválaszd a megfelelő szolgáltatást.
- Az unalomig ismételt jelszófelépítési tanácsok: használj többféle speciális karaktert, számokat, kis és nagybetűket egyaránt. Lehetőség szerint kerüljük az 123456 és hasonló, faék egyszerűségű megoldásokat. Ha nagyon ragaszkodunk néhány ilyenhez, akkor legalább arra figyeljünk, hogy például a bankszámláink esetén ne ezeket használjuk.
- Ne használd mindenhova ugyanazt a jelszót. Ez persze nehéz feladat, amikor a legtöbben napi szinten legalább 20 olyan szolgáltatást használunk, amihez jelszóval tudunk belépni.
- A 4. pont fejből szinte kivitelezhetetlen, ebben segítenek a jelszó menedzserek, amelyek olyan alkalmazások, amikben titkosítva tárolhatjuk az összes fontos jelszavunkat. Így nem kell amiatt aggódnunk, hogy egyetlen fiókunk feltörése (ami a menedzserben tárolt, bonyolultabb jelszavak miatt eleve nehezebbé válik) után rögtön a többi is veszélybe kerül.
- Hasznos lehet, ha mindenhol, ahol van erre lehetőség, bekapcsoljuk a kétlépcsős azonosítást is. Jónéhány szolgáltató, például a Dropbox, vagy az Office 365 is esetén is bekapcsolhatjuk a 2FA-t (two-factor authorization), így a felhasználónév és a jelszó megadása után telefonhívás, vagy sms-ben elküldött kód is szükséges a belépéshez, ami jelentősen növeli a fiókunk biztonságát.
A listát szinte a végtelenségig lehet folytatni, hiszen nagyon sokan vannak, akik a fenti lista egyik elemét sem alkalmazzák, akár tudatosan elhanyagolva őket. Ennek részben olyan oka is lehet, hogy sokan úgy gondolják: az általuk tárolt adatok nem olyanok, amikre bármilyen hacker fenheti a fogát. Mégis, nagyon kevés energiába kerülne, hogy ennek ellenére sokkal, sokkal nagyobb biztonságban tudhassák ezeket.
Hasznosnak találtad ez a cikket? Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövess minket a Facebook oldalunkon is
