A városmarketinges alkalmazások fejlesztésének alapjaiba vezet be Iványi Tamás, a BME PhD-hallgatójának dolgozata. TDK dolgozatához elvégzett kutatásai alapján három alapszabályt fogalmazott meg: a fejlesztéseknél nem szabad kizárólag mobil applikációban gondolkodni, az üzeneteket a célközönségre kell szabni, és növelni kell a felhasználói élményt.
Egyre több olyan városmarketinges mobil alkalmazás jelenik meg a Google Play áruházban és az AppStore-ban, amelyek több tudományterületet is összekötnek, például az információ– és technológiamenedzsmentet és a városmarketinget. Ezeken túl a turizmus határterületein is mozognak, ezért egy sikeres városmarketinges mobil applikáció fejlesztéséhez mindegyik terület eredményeit érdemes figyelembe venni, hasznosítani.
A városmarketing alatt korábban azt a tevékenységet értették, amelynek köszönhetően a lakók és a vállalkozások az adott települést választják lakhelyüknek, működési helyüknek. Az elmúlt évtizedekben a technológiai fejlődéssel, az internet megjelenésével és a turizmus erősödésével egy jóval összetettebb, szerteágazóbb tevékenységgé alakult át ez a tudományterület.
A városmarketinges applikációk ezen tevékenységek segítésére, támogatására jöttek létre, egy újabb kommunikációs csatornaként a város vezetése és a helyi lakosok, illetve a turisták között, amelyben a technológiának köszönhetően egyrészt nem csak egyirányú kommunikáció valósul meg az “eladó” városvezetés felől a “fogyasztó” lakosok és turisták felé, hanem ellentétes irányban is, sőt a “fogyasztók” egymással is tudnak kapcsolatot létesíteni.
A 2014-2015-ös kutatásban Dr. Petruska Ildikó vezetésével arra kerestük a választ, hogy az akkor elérhető magyarországi városmarketinges applikációk (amelyek az elmúlt egy-két év során nem változtak jelentősen) milyen technológiai megoldásokat, milyen tartalmi elemeket használtak, melyek voltak a legfontosabb funkciók. Ezen túl próbáltuk meghatározni a fejlesztések akkori legnagyobb problémáit és ezek alapján javaslatokat, irányelveket igyekeztünk megfogalmazni.
Az eredmények a mélyinterjúk, a több mint húsz alkalmazás vizsgálata és egy fogyasztói igényekre fókuszáló online kérdőíves megkérdezés eredményeként jöttek létre. A legfontosabb javaslatainkat három fő irányelvben fogalmaztuk meg:
1) A fejlesztéseknél nem szabad kizárólag csak mobil applikációban gondolkozni, hanem az új megoldást integrálni kell a már meglévő weboldal rendszerébe, ha pedig ilyen nincs, akkor egy megfelelő új weboldalt is létre kell hozni. Emellett nem csak az online kapcsolódásokat, hanem az offline kommunikáció integrálását is el kell végezni: a lakosokat, a turistákat utcai táblákon, elérhető wifi megoldásokkal, QR-kóddal vagy más eszközökkel, folyamatosan tájékoztatni kell arról, hogy milyen okostelefonos megoldások érhetőek el az adott településen.
2) Az üzeneteket a célközönségre kell szabni: egyrészt ki kell használni a technológia adta lehetőségeket (például a GPS jeleket), hogy a felhasználók számára releváns tartalmak jelenjenek meg, másrészt pedig már a stratégiai tervezés szakaszában pontosan meg kell határozni, hogy kik alkotják a célközönségét az applikációnak és számukra mik lehetnek a fontos funkciók és tartalmak. Ezek kapjanak prioritást a fejlesztés során.
3) Növelni kell a felhasználói élményt. Arra kell törekedni, hogy az applikációt használók visszatérjenek, többször is megnyissák az alkalmazást a letöltés után. Ehhez olyan speciális, látványos technológiai megoldásokat érdemes integrálni az applikációba, mint például a kiterjesztett valóság, aminek a segítségével a kamera képére élőben kerülnek rá az okostelefon képernyőjén a kiegészítő információk és az interaktív tartalmak, ezzel a hely felfedezését élménytelibbé lehet varázsolni.
Megoldás lehet a játékosítás, a gamification használata is, amelyben a kihívások és azok teljesítése, a játékokból átvett jutalmazási mechanizmusok segítik a kötődés kialakulását az applikációhoz és a desztinációhoz egyaránt.
Ezen harmadik ponthoz köthető továbbá, azonban önállóan is rendkívül fontos feladat egy közösség létrehozása és a közösségi média integrálása az applikációba. A fogyasztók által létrehozott tartalmaknak a kutatások szerint egyre nagyobb befolyásoló hatása van például az utazási szokásokra, illetve az utazást tervezők döntéseire is. A fiatalabb generációk egyre nagyobb mértékben használják a közösségi média oldalait arra, hogy információt szerezzenek egy uticélról olyan módon, hogy társaik, barátaik, vagy például a számukra fontos online személyek, véleményvezérek utazási élményeit szeretnék átélni.
Az élmények megosztása évről évre fontosabbá válik a turisztikai döntések esetében is: a statisztikák szerint amíg a keresőmotorok és a desztináció saját weboldalának döntésbefolyásoló hatása nem változik, addig az elmúlt években a közösségi hálózat oldalai, illetve a fotó- és videómegosztó oldalakon megjelenő fogyasztói tartalmak hatása többszörösére nőtt az utazási döntések esetén is. Ezen élmények megosztására való ösztönzés, illetve a fogyasztói tartalmak proaktív felhasználása így stratégiai fontosságú lehet ugyancsak egy városmarketinges applikáció fejlesztése során.
Iványi Tamás
BME – Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
Te milyen városmarketinges alkalmazásokat használsz, vagy használtál már? Mik a tapasztalataid? Írd meg nekünk!
Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövesd a Facebook oldalunkat!
