A legsikeresebb nagyvállalatokról mindenki tud két fontos tényt. Egyrészt mindannyiunk életében jelen vannak: gondoljunk csak a Goolge-re, az Apple-re, Facebookra és társaikra. Másrészt ezek a cégek kivétel nélkül magasan digitalizált, high-tech vállalatok. Senkit sem lep meg, hogy ezekben a csúcscégekben, ahol az informatika a termék, a nyersanyag és minden más is egyszerre, élenjáró digitalizált folyamatok vannak.
Ebben a cikkben egy igencsak „földhöz közeli” példán, a földtan világán keresztül mutatjuk be, hogy a digitalizáció kézzelfogható, megvalósítható és konkrét előnyökkel jár olyan területeken is, ahol a csúcstechnológia, a babzsákfotel és programozás nem igazán képezi a napi rutin részét.
A szeizmológiával foglakozó szakemberek évtizedek óta mérik a földmozgásokat, igyekeznek meghatározni, hogy az időnként borzalmas károkat és emberéleteket követelő rengéseket követő úgynevezett utórengések pontosan hol és mikor csapnak le a már eleve sokat szenvedett áldozatokra és a mentőcsapatokra. Ez a kérdés tudományos szempontból és persze emberéletekben, eszközértékben is fontos.
A Harvard egyetem mesterséges intelligencia szakértőit vonták be abba a projektbe, melynek célja egy olyan AI (artificial intelligence – mesterséges intelligencia) kifejlesztése volt, ami a jelenlegi fizikai-geológiai előrejelző modelleknél jobban jelzi a katasztrófa várható helyét.
Ehhez gépi neurális hálókat hívtak segítségül, melyekbe az utóbbi évtized 200 jelentősebb földrengésének adatait táplálták be és előrejelzése végül képes volt meghaladni a korábbi módszereket. Ez önmagában is dicséretes eredmény, de a digitalizációhoz kevés. Szerencsére a szakemberek nem álltak meg ezen a ponton, hanem elkezdték az AI „agyát” a neurális háló egyes döntéseit az ismert fizikai és geológiai összefüggésekkel összevetni, vagyis az eddigi szakmai szabályokkal és ismeretekkel. A legtöbb döntést azonnal képesek voltak megmagyarázni, de néhány olyan szokatlan, érthetetlen, de helyes döntést is hozott az AI, ami a jelen ismereteink szerint nem volt indokolt. Ezeket tovább vizsgálva olyan új fizikai-geológiai összefüggéseket találtak, amelyeket a hagyományos megközelítés nem fedezett fel, viszont adott esetben emberéleteket és értéket menthet. Az így, mesterséges intelligenciával végzett szeizmológiai kutatások annyira új fejezetet nyitottak a területen, hogy már nem szeizmológiának, hanem számítástechnikai földtudománynak nevezik.
Más szóval a szeizmológia, illetve a földtudományok digitalizációja következett be és új szintre emelkedett a szakterületen végzett munka. Ezt a mesterséges intelligenciát segítségül hívásával érték el, majd az eredményekre ráépítettek a hagyományos szaktudással, egyre jobb és jobb megoldásokat érve el.
Saját hazai tapasztalataink alapján csak megerősíteni tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia bevonása a vállalati működésbe nem az egyetlen, de az egyik legkézenfekvőbb és leggyorsabb módja a szervezet és működés digitális átalakításának, olyan területeken is mint a precíziós mezőgazdaság, a halászat, a gyártóipar vagy éppen a politikatudomány, amelyek mindennapjait nem a Big Data, hanem sokkal inkább szó szerint a „földhöz közeli”, munka jellemzi leginkább.
Kollégáink az elmúlt években több vállalatnál is vezettek be AI alapú megoldásokat, ügyfeleinket segítve a digitalizáció, olykor nem triviális útján, végig szem előtt tartva a gyakorlatias szempontokat. Ha szeretnél hasonló témákkal foglalkozni és együtt dolgozni tapasztalt tanácsadóinkkal akkor látogass el a honlapunkra és vedd fel a kapcsolatot velünk!
