Az Európai Parlament Kutatószolgálata múlt hónapban hozta nyilvánosságra részletes elemzését azzal kapcsolatban, hogy 2020-ban melyek azok a megoldások, amelyek hatékonyan vethetők be egy világjárvány esetén. A lista remekül szemlélteti, hogy az elmúlt 30-40 évben hova sikerült eljutni, egyúttal a jövő meghatározó kutatási- fejlesztési területeit is előrevetíti:
- mesterséges intelligencia
- blokklánc
- nyílt forráskódú technológiák
- távoli gyógyítást lehetővé tevő technológiák
- 3D nyomtatás
- gén alapú technológiák
- nanotechnológia
- biotechnológia
- drónok
- robotok
A technológiai vívmányoknak számos gyakorlati használati módja van a jelenlegi helyzetben, közülük szemezgetünk.
Mesterséges intelligencia
Talán a leggyakrabban erről hallunk a vírussal összefüggésben- a legtöbbször emlegetett vírusfelismerés, a vírus terjedésének előrejelzése és a legmegfelelőbb védekezési stratégia megállapítása csak töredéke annak, amivel a mindennapokban támogatja a pandémia elleni küzdelmet. Létezik már olyan MI fejlesztés, amely akár egy drón segítségével a szükséges helyre tudja küldeni a gyógyszereket, vagy orvosi adatbázisok ezreit nézi át, hogy lehetséges gyógyírt találjon a betegségre. De van, ahol a segítségével azokat próbálják meg kiszúrni a tömegből, akik nem viselnek maszkot, Kínában pedig olyan arcfelismerésen alapuló technológiát fejlesztettek ki, ami az egyik forgalmas vasútállomáson percenként 200 emberről tud képet készíteni, majd azokat bescanneli, hogy aztán a betegség jeleit keressék a közlekedőkön.
Blokkláncok
A vírustanban nemrég kezdték el felfedezni hasznosságukat, elsősorban a hatékony döntéstámogatában, ezzel párhuzamosan pedig a vészhelyzet esetén való gyorsabb reakcióidőben. Blockchain-alapú platform segíti például a maszk ellátási láncot monitorozni, a kereslet-kínálat-logisztika hármasát menedzselni. Szintén egy blockchain-alapú dashboard segít abban, hogy a járvánnyal összefüggő adatokat (fertőzések száma, halálesetek, gyógyultak száma) világszinten valós időben fel tudják dolgozni, és biztosítsák azt, hogy egy adatot se lehessen manipulálni vagy módosítani.
Nyílt forráskódú technológiák
Elsősorban a gyors adatmegosztásban veszik ki részüket. Az egyik labor olyan nyílt forráskódú, a teszteléshez kapcsolódó módszertant dolgozott ki, amely alapján a minősített laborok gyorsabban tudnak tesztcsomagokat előállítani. Izraelben nemrég hoztak nyilvánosságra egy nyílt forráskódú appot, amely a mobilokon tárolt adatok segítségével próbálja megállapítani, hogy valaki elkaphatta-e a vírust. Egy nyílt forráskódú, prediktív modell szintén a hetekben látott napvilágot, és azokat próbálja azonosítani, akik potenciálisan jobban ki lehetnek téve az esetleges komolyabb komplikációknak.
Távoli gyógyítást lehetővé tevő technológiák
Megérkeztek a startup világ új üdvöskéi: online gyógyítás, online betegvizsgálat, online diagnózis felállítás. Nem meglepő módon, a koronavírust felhasználva reklámjaiban, az egyik legfelkapottabb ilyen cég, a Teladoc szárnyalt a new-york-i tőzsdén februárban. Amerikában egy Clara nevű chatbot segít az aggódóknak a tünetek értelmezésében, a teendők meghatározásában. Ugyanígy igencsak fellendültek az online időpontfoglaló-rendszerek, átlagosan 40-50%-os növekedést felmutatva Amerikában és Franciaországban.
3D nyomtatás
Frappáns megoldások is születtek a segítségével, ilyen többek között az az ajtó, amit csak könyökkel lehet kinyitni, hogy így is csökkentsék az érintkezést az emberek között. Hol máshol, mint Kínában pedig nem mást, mint karanténszobákat nyomtatnak 3D technológiával. Emellett a napi 2-3000-es mennyiségben nyomtatott maszk, illetve orrtörlő egészen eltörpül.
Drónok
Talán a legszélesebb körben bevetett eszköz, éppen ezért nem hátrány, hogy világjárvány idején lényegesen kevesebben foglalkoznak a rendkívül összetett jogi, adatvédelmi, etikai kérdésekkel, amelyeket a drónok emberek megfigyelésére való használata egyébiránt felvet. Természetesen számos más funkciót is el tudnak látni: Kínában a mezőgazdasági permetező drónokat alakították át, hogy vírusellenes szereket tudjanak szétteríteni nyilvános helyeken. Számos országban, többek között Spanyolországban, Franciaországban, Belgiumban, Görögországban, Bulgáriában a helyi rendőrség termál szenzorokkal, éjjellátó kamerákkal és hangosbemondóval felszerelt drónokat köröztet, hogy ellenőrizzék, egyben betartassák a kijárási tilalmat. Olaszországban a legkritikusabb időszakban még ennél is tovább mentek: a rendőrség engedélyt kapott rá, hogy ellenőrizze az állampolgárok konkrét mozgását a meghatározott időtartam alatt.
Robotok
A robot fejlesztők világszerte igen gyorsan reagáltak a kialakult helyzetre, és ahogy a drónok esetében, ezen a területen is felgyorsult a nyilvános tesztelések fázisa. Sok kínai kórházban a betegek már hozzászoktak, hogy robotok hozzák az ételeket, ők mérnek lázat, ők takarítanak. Idősotthonokban önálló navigációs rendszerrel rendelkező robotok osztanak fertőtlenítőket, figyelmeztetik a lakókat, hogy rendszeresen mossanak kezet, sőt, még zenét is lejátszanak – természetesen az adott lakó ízlésének megfelelően. Belgiumban a videóhívást lehetővé tevő robotok is az idősotthonok állandó “lakói” lettek, Shanghai-ban pedig nyilvános helyeken osztogatnak kézfertőtlenítőket.
Bár mindezen fejlesztések, megoldások a világ más országaira koncentrálódnak, a megváltozott elvárások és igények miatt talán előbb-utóbb a hazai informatikusok is hasonlóan izgalmas projekteken dolgozhatnak.
