Egy óvónő, akinek a szomszédja négy éves szoftverfejlesztői tapasztalattal nettó 1 millió Ft-ot keres. Túl van fizetve a programozó?
A közigazgatásban szerzett, tizenöt éves tapasztalattal rendelkező rendszergazda, akinek a rokona egy három hónapos bootcamp elvégzése után nettó 600 000 Ft-ot szeretne keresni. Túl magas ez az elvárás?
Egy német cégnek itthonról dolgozó senior fejlesztő, nettó 500 EUR-ós napidíjjal. Durván két napi munkával megkeresi egy hazai ápoló bérét. Mi a sok és mi a kevés?
Egy szobafestő szinte ugyanazt megkeresheti, mint egy fejlesztő. Ki keres sokat, ki keveset?
Figyelem, spoiler:
a címben szereplő kérdést semmiképp nem lehet, így nem is fogjuk egyértelmű igennel vagy nemmel megválaszolni. Az egyszerűsége ellenére ugyanis egy rendkívül komplex témáról van szó.
Tény azonban: az utóbbi néhány évben az informatikai munkaerőpiacon a legtöbben a bérek emelkedését tapasztalták – már ami a munkahely váltásban gondolkodók igényeit illeti. Ez pedig természetesen egy idő után a vállalatok által ténylegesen kifizetett összegeket is megemelte. Igaz mindez legalábbis a fejlesztői bérekre, nyilván nem minden szegmensben érezhető markánsabb emelkedés.
A világ történéseire és alakulására persze hatásunk nincs, de saját jövőnkért igenis sokat tehetünk, ha nyitottak vagyunk. Manapság már nem feltétlenül elég, ha szorgalmasak vagyunk, sokat tanulunk és dolgozunk, érdemes figyelni arra is, hogy hosszú távon melyek a keresett szakmák. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ez utóbbi szempontot, hiszen a fenti példánál maradva jelenleg épp szobafestőkből is hiány van, ez azonban vélhetően hamarabb megoldódik – akár utánpótlásból, akár vendégmunkások bevonásával. A szoftverfejlesztés olyan iparág, amelyben évek óta világszinten hiánnyal küzdenek, és globálisan nem sikerül megoldást találni rá. A növekvő bérekben mindez egyre észrevehetőbben vissza is tükröződik.
Piaci tapasztalataink alapján úgy tűnik, hogy a nettó 1 millió forintos fizetés nagyjából három-négy éves fejlesztői tapasztalattól felfelé ki nem mondott sztenderddé vált. Ami ezt követően értelemszerűen sehogy nem tud exponciálisan emelkedni a tapasztalati évek számával – a hat, nyolc, tíz vagy épp tizenöt éves szakmai múlttal rendelkezők is hasonló összegben gondolkodnak, amikor váltásra kerül a sor. Jól van ez így? Valóban annyit ér egy hároméves tapasztalat, mint egy tíz feletti? A válasz ismerősen cseng: attól függ! Mégpedig attól, hogy milyen az a tapasztalat.
Kívülről nézve úgy tűnhet, ennyire egyszerű az egész. Hajrá, mindenki rohamozza meg a bootcampeket, illetve egyetemeket! Célállomás a havi nettó 1 millió Ft alig pár éves tapasztalattal?
Nem lehet szem elől téveszteni azonban, hogy az informatika ma a leginkább tudásintenzív iparág, és bizony kevesen vannak, akik valóban alkalmasak arra, hogy jó szakemberekké válhassanak. Nem csak a terület komplexitása, de a folyamatos tanulás igénye is állandó kihívás elé állítja a szakmában dolgozókat. A világ gazdasági bővülését többek között az informatika viszi előre, amely globálisan a magas hozzáadott értékű szektorok közé tartozik. Az ebben dolgozók által végzett munka gazdasági szempontokat figyelembe véve több értéket teremt, mint az egyéb iparágakban végzett tevékenységek.
Éppen ezért, akik rendelkeznek a magas hozzáadott értékű területeken szükséges ismeretekkel, vélhetően mindig az átlag felett fognak keresni. Mindegy, hogy honnan nézzük.
Minél szerteágazóbbak vagy mélyebbek az ismereteid, annál jobb esélyekkel indulsz egy magasabb bérért, akár váltani szeretnél, akár jelenlegi munkahelyeden tornáznád fel fizetésedet. Egy jó eredménnyel hazánk legnagyobb online IT versenyén sokat tehetsz mindezért!
