Ha nem olvastad volna a múltkori cikkünket, nézzük a definíciót még egyszer: a Wikipédia szerint „az üzleti intelligencia (angolul Business Intelligence, röviden BI) gyűjtőfogalom; magában foglalja azokat az alkalmazásokat, legjobb gyakorlatokat, eszközöket – beleértve az infrastruktúrát is -, amelyek lehetővé teszik, hogy megszerezhessünk és felhasználhassunk olyan információkat, amelyek fontosak ahhoz, hogy az üzleti döntéseket és így az üzleti teljesítményt javítsuk.” Röviden összefoglalva ez egy olyan IT-csomag, ami abban segít, hogy a vezetők jobb, megalapozottabb döntéseket hozhassanak, kevesebb utánajárással, gyorsabban. Remek hatékonyságnövelő eszköz.
BI alkalmazást fejleszteni azonban nem olyan egyszerű, mint kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, hiszen szó szerint fénysebességgel fejlődő területről van szó, ahol a tegnap bemutatott szoftver már holnap elavulhat. Márpedig a szoftver fejlesztése sem 5 perc, ezért ha igazán sikeresek akarunk lenni ezen a területen, akkor legalább hónapokra előre tudni (vagy sejteni) kell, hogy mi lesz akkor éppen a legtrendibb megoldás.
Kristálygömbünk sajnos nekünk sincs, és bár konyítunk hozzá, de nem vagyunk a BI hiper-szuper szakértői sem, ezért inkább nézzük azokat a jelenbeli kihívásokat, amik valószínűleg a jövőben is érvényben lesznek.
Az önkiszolgáló BI
A legtöbb cég a BI bevezetését egy projektnek képzeli, vagyis megrendeli, lefejlesztik, használja – és nem vágyik arra, hogy 0-24-ben ott üljön valaki, aki majd az adatokat töltögeti fel a rendszerbe. A BI szoftvereket ezért úgy kell megtervezni, hogy automatizáltan kezeljék az adatokat, vagy ahol elengedhetetlen a humán beavatkozás, ott a szoftver használata legyen pofonegyszerű.
Az olyan hívószavak, mint az „intuitív használat”, a „felhasználóbarát kezelőfelület” és a „UX tervezés” ezért alacsonyan szállnak a BI-fejlesztéssel kapcsolatos megbeszéléseken. Bár fontos megjegyezni, hogy e téren néha jelentősen eltér a programozók és az ügyfél elképzelése az egyes fogalmak jelentésével kapcsolatban…
Ahogy nem lehet mindenki IT-szakember, úgy nem is várható el mindenkitől, hogy pillanatok alatt átlásson egy óriási adathalmazt. Értelemszerűen az sem elvárható, hogy mindenki értelmezni tudja az ott látott számokat. Ezért az Üzleti Intelligencia szoftvereknek az egyik elengedhetetlen eleme a látványos adatvizualizáció diagramokkal, grafikonokkal, esetenként térképekkel, mutatókkal és 3D-s bigyókkal kiegészítve.
A legjobb pedig az, ha a szoftver magától felismeri, hogy egy adott adathalmazt milyen módon lehet leglátványosabban prezentálni, hiszen az eszköz csak akkor fogja segíteni a gyors üzleti döntéseket, ha a vezető valóban egy pillanat alatt fel tudja mérni az információt.
Az adatok kezelése
Evidens, hogy a szoftverben (és a kapcsolódó rendszerekben) az adatok legyenek maximális biztonságban, illetéktelenek számára hozzáférhetetlenül és ellophatatlanul. A jelenben és a jövőben viszont az is létfontosságú már, hogy az adatokat „vándoroltatni” is lehessen, a különböző programok együttműködése során veszteségmentesen migrálhassuk egyik rendszerből a másikba, sőt! ez a migráció automatizáltan is végbemenjen, ha szükség van rá.
Itt nem csak a rendszerek közti együttműködésre kell nagy hangsúlyt fektetni, hanem a munkatársak közötti együttműködésre is. Ez azért szükséges, mert BI szoftvereket jellemzően többen fogják használni egy adott cégen belül. Ezért fontos, hogy könnyen tudják egyszerre alkalmazni, és egyszerűen meg tudják osztani egymással az elkészült elemzéseket – bármilyen formátumban is készüljenek.
A fejlesztés nehézségei
A legtöbb program, illetve applikáció az úgynevezett vízesés-modellel készül, vagyis összegyűjtjük a felhasználói igényeket, készítünk egy specifikációt, ezt továbbadjuk a programozóknak, ők pedig elkezdik a fejlesztést.
A BI projekteknél azonban ez a klasszikus, jól bevált modell nem használható. Ennek az oka, hogy sokszor a megbízó maga sem mindig tudja megfogalmazni, milyen funkciók kellenek neki a szoftverben. Számára az a fontos, hogy milyen információt tud majd kezelni a program.
Ők kérdéseket fogalmaznak meg, amire válaszokat várnak, ezt pedig nehéz vízesésben modellezni – itt inkább az iteratív fejlesztési ciklusok a célravezetőek, amik sokkal szorosabb együttműködést követelnek meg a megrendelő és a fejlesztő között. Gyakorlatilag itt a fejlesztők maguk is használni kezdik a szoftvereket, és menet közben alakulnak ki az igények és a megoldások.
A BI tehát egy teljesen újszerű, izgalmas terület az IT-szektoron belül, ami megköveteli, hogy a korábbi megoldásokat sokszor teljesen félretéve, a dobozon kívül gondolkodva alkossuk meg a megrendelő szoftvereit. Ez sokszor nehéz, kihívásokkal teli, de megéri ezzel foglalkozni, hiszen itt tényleg nincs két egyforma projekt. Továbbá garantált, hogy egy percig sem fogunk unatkozni.
[cegajanlo id=”bicegek”]
Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövess minket a Facebook oldalunkon is!
