Jönnek a szoftverrobotok! - Ismerd meg, mivel foglalkozik az RPA fejlesztő / elemző!

Játsszunk el a gondolattal, hogy egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozol. Minden nap fel kell dolgozz több száz digitalizált számlát, rögzítened kell a főbb adatait, vagy éppen vissza kel ellenőrizd azokat a belső operatív rendszerekben, délután 16 óráig felelőst, munkajegyet kell rendelj a kérdéses tételekhez. Legyünk őszinték, nem ez a kedvenc feladatod. Egyik nap azonban felcsillan a remény: külső tanácsadók jelennek meg a vállalatnál, és azt mondják, meg lehet oldani, hogy többé ne kelljen mindezt elvégezned, hiszen egy szoftverrobot is végre tudja hajtani helyetted! Fordítsuk meg a helyzetet: mi lenne, ha Te lennél ez a tanácsadó? Szabó Márton, a BCA Hungary Kft. munkatársa elmondja, mi kell ahhoz, hogy Te is vállalati folyamatok automatizálásán dolgozhass, ezáltal az informatika egyik leggyorsabbon fejlődő területére kapcsolódj be. Marci másfél éve dolgozik RPA tanácsadóként, bár teljesen más irányban kezdte el tanulmányait, ma már nagyon örül neki, hogy végül rátalált erre a területre.

ITmap.info: Marci, kezdjük rögtön azzal, hogy mit is jelent az RPA kifejezés?

Szabó Marci: Az RPA a Robotic Process Automation, azaz a robotizált folyamatautomatizálás kifejezést takarja. A bevezetett szoftverrobotokkal a repetitív, azaz gyakran ismétlődő, szabályalapú, jól körülhatárolható, nagy mennyiségű adatfeldolgozással járó, manuális folyamatok automatizálhatók hatékonyan.  Az RPA előnyei kézzelfoghatók: a hatékonyság növekedése, hibamentesség elérése, 7x24-ben, azaz a hét minden napján 24 órában való rendelkezésre állás, gyorsaság. Mindezeket figyelembe véve az RPA óriási fejlődési pályán van – mind hazai, mind pedig globális szinten. Egyre több vállalat ismeri fel a benne rejlő lehetőségeket, a jövőnket ez a technológia fogja meghatározni.

ITmap: Milyen végzettséggel rendelkezel, illetve hogyan kerültél erre a pályára?

Szabó Marci: Egész kicsi korom óta a műszaki-informatikai terület érdekelt, a középiskolában tanultam programozni, és autodidakta módon is nagyon sok ismeretet sajátítottam el. A BME-n gépészmérnök szakra jártam, ekkor az informatika háttérbe szorult, mivel azonban a mérnöki gondolkodás igen közel áll a fejlesztői személetmódhoz, az itt szerzett képességéket nagyon jól tudom használni RPA fejlesztőként / elemzőként. Ezt követően szintén teljesen más irányt vettek a tanulmányaim, a Corvinus Egyetem vállalkozásfejlesztő szakát is elvégeztem. A képzés leginkább a tanácsadói szerepben való működésemben jelentett óriási segítséget, hiszen nem a munka során kellett szembesülnöm azzal, hogy mit jelent projekt alapon dolgozni, hogy milyen az, ha nem egy szervezet részese vagyok, hanem külső szereplőként vagyok jelen egy cég életében, továbbá megtanultam, hogy amikor egy ügyfélhez megyek, mi a felelősségi - és szerepköröm. A BCA-hoz tesztelőnek jelentkeztem, azonban hamar kiderült, hogy tanulmányaim, érdeklődési köröm, képességeim alapján az RPA tanácsadás területe sokkal közelebb áll hozzám, így rögtön bele is vetettem magam ebbe, a számomra akkor még ismertelen területbe.

ITmap: Miben más az RPA fejlesztő munkakör, mint a „hagyományos” fejlesztő munkakörök, milyen kihívásokkal találkozol a mindennapokban?

Szabó Marci: Ennek a megválaszolásához ássuk bele magunkat a folyamatautomatizálási projektek / rendszerek sajátosságaiba. Az elmúlt években számos robotizációs keretrendszer jelent meg, melyek elsajátításához az alapvető programozási ismereteken túl erős logikai képességek szükségesek, így azok használatát az IT vénával rendelkező üzleti kollégák is el tudják sajátítani, segítségével mégis üzletileg kritikus és fontos folyamatokat lehet robotra bízni. Ebből adódóan a fejlesztő és az elemző szerepkör általában nem válik külön. Ha a szervezeti kultúrába már beépült a robotizáció szemlélete, akkor egy új folyamat automatizálása a felméréstől számítva a teljes megvalósításig akár egy hónap alatt is lefuthat. Emiatt sincs értelme egy külön munkakörnek, amelyben valaki felméri és megérti az üzleti igényeket, majd azokat továbbítja a fejlesztőnek, hiszen ennek már önmagában több lehet az átfutási ideje, mint amennyi idő alatt egy teljes folyamat automatizálható akkor, ha egy kézben van az igényfelmérés, az elemzői feladatok és maga a fejlesztés. A folyamat akkor válik még összetettebbé, ha egy vállalatnál még nem alakult ki a szoftverrobotok befogadására alkalmas környezet mind infrastruktúra, mind pedig vállalati kultúra szempontjából. Az informatikai háttér kialakítása számos kihívást rejt magában, hiszen többek között olyan – közel sem maguktól értetődő – kérdéseket kell megválaszolni, mint hogy a szoftverrobotok hogyan illeszkedjenek a meglévő IT rendszerek architektúrájába / logikájába, milyen jogosultságot kell kapjanak a vállalati rendszereken belül, azaz milyen adatokat lássanak, vagy, hogy a fejlesztő eszköz üzemeltetését hogyan és milyen (külső vagy belső) erőforrásból érdemes megoldani. RPA fejlesztőként / elemzőként ezen döntések meghozatalában aktívan támogatnunk kell az ügyfeleket, tudnunk kell a megfelelő kérdéseket feltenni, amelyek segítségével mielőbb megtalálják a válaszokat. RPA projektjeink sikeressége nagyban múlik azon, hogy az adott vállalaton belül általánosságban milyen jellegű kommunikáció kapcsolódik a robotok általi automatizációhoz, milyen üzenetet közvetítenek a felelős vezetők. Éppen ezért, amikor tanácsadóként bemutatjuk az RPA előnyeit, kiemelt jelentőségű az, hogy hogyan tudjuk az információkat hitelesen, érthetően átadni az érintetteknek, hogy ők is eszerint tudják továbbvinni a munkatársak fele a mondanivalót. Ha sikerül tisztázni az infrastruktúrához, üzemeltetéshez kapcsolódó kérdéseket, az érintett munkatársak is úgy érzik, hogy be vannak vonva a folyamatba, pozitívan állnak a változásokhoz, életbe lép az előző pont, és innentől valóban nagyon gyorsan tudunk haladni.

ITmap: Mely iparágakban van leginkább jelen az RPA, illetve pár példán keresztül meg tudod világítani, milyen feladatokon dolgozol?

Szabó Marci: A vállalatok pénzügyi területe egyértelműen jól reprezentált, de ki lehet emelni az adminisztratív, ügyfélszolgálati, HR osztályokat is, illetve a banki szertorban a szigorú törvényi szabályozások miatt rengeteg kötelező audit van heti, havi szinten, amelyek szintén jó alapot adnak az automatizációra. Egyik projektem a hóvégi értéktőzsdei tranzakciók robotizációját célozta meg: hónap végén a banki ügyfelektől egy előre meghatározott táblázatban be kellett kérni az adott időszakra vonatkozó értéktőzsdei tranzakciókra vonatkozó adatokat, össze kellett hasonlítani a banki, illetve az ügyfeleknél szereplő információkat, ha pedig bárhol eltérés volt, azt jelezni kellett az érintetteknek. Mindez nagyon jó példa az RPA területén egyre inkább középpontba kerülő új irányra is, amely a dokumentumok olvasását, az azokban szereplő információk kategorizált kinyerését, majd rögzítésüket helyezi középpontba. Nem csak az erre fókuszáló projektjeink száma nő folyamatosan, de az általunk, illetve világszinten is legszéleskörűbben használt RPA keretrendszert, fejlesztő eszközt biztosító nemzetközi vállalat, az UiPath is egyre inkább koncentrál erre a területre. 

ITmap: RPA fejlesztő / elemző munkakörben lehet definiálni tipikus munkanapot?

Szabó Marci: A fentiekből látszik, hogy nagyon sok iparágba, illetve vállalati területbe betekintést nyerhetek, általában meglehetősen pörgősen telik az idő. Vannak persze olyan napok, amelyek többnyire egy-egy, a további haladáshoz szükséges információra való várakozással telnek, de ez is része a folyamatnak. Lehetnek olyan szakaszok is, amikor egy-két hétig csak fejlesztek, ezeknek az időszakoknak más a dinamikája, mint az aktív egyeztetéssekkel teli igényfelmérési fázisnak. Ha projektet váltok, és új ügyfélhez kerülök, az első pár hét a kőkemény tanulásról szól, meg kell ismernem az adott szervezetet, a felmérendő folyamatot, az érintett szereplőket, lényegében ez kicsit olyan, mintha pár havonta munkahelyet váltanék. Külön izgalmas, ha esetleg egyszerre több projekten dolgozom, hiszen ilyenkor hatékonyan meg kell osztanom a figyelmemet, és az időmet megfelelően kell beosztanom. Egy mondatban összefoglalva: kétszer nem csinálom ugyanazt. :)

ITmap: Milyen szakmai ismeretekre van szükség ahhoz, hogy valaki sikeres lehessen RPA fejlesztőként/ elemzőként, illetve milyen személyiségjegyekkel rendelkező szakember érzi jól magát a munkakörben?

Szabó Marci: Ahogy már említettem, a legfontosabb a nagyon erős logikus gondolkodás, illetve alapszintű programozás metodikai, módszertani ismeretekkel előnnyel lehet indulni a munkakörben, mindez felgyorsította az én betanulásomat is. Ha valaki nem rendelkezik ezekkel, de érdekli a munkakör, semmiképp ne riassza el: a szükséges fejlesztői tudás előismeretek nélkül megszerezhető. A napi munkám jelentős része kommunikációval telik, így elengedhetetlen az, hogy szívesen dolgozz, egyeztess másokkal, ha ebben a munkakörben szeretnél dolgozni. Gyorsan meg kell érteni egy-egy új szervezetet, illetve át kell látni az automatizálásra váró folyamatokat, képesnek kell lenni a hatékony munkavégzésre. Az informatika minden területén az lehet hosszú távon sikeres, aki folyamatosan képezi magát, követi az újonnan megjelenő technológiákat, RPA tanácsadóként pedig ez, ha lehet, még fontosabb, mivel egy meglehetősen új területről van szó, ami az elkövetkezendő években várhatóan óriási fejlődésen megy majd keresztül. Ugyanezen okok miatt a csapaton belüli tudásmegosztás képessége is meghatározó lehet, a BCA-nál 20-25-en foglalkozunk kifejezetten RPA-val, az új tudás elsajátításának egyik fontos eleme a különböző projektjeink során felhalmozott tapasztalat átadása.

ITmap: Milyen képzéseken lehet elsajátítani a munkakörhöz szükséges ismereteket?

Szabó Marci: Ahogy saját életutam is mutatja, nincs egyetlen bevált irány, amelynek a végén ott vár az RPA fejlesztő munkakör. A programozó szakok mellett a mérnöki képzések mind jó alapot biztosíthatnak, mivel az ez utóbbiakon elsajátított gondolkodásmód lényegében ugyanaz, mint amit az informatikus szakokon is tanítanak. A fejlesztői és üzleti tudást vegyítő gazdaságinformatikus szakok is felkészítenek a munkakörben váró feladatokra. Van olyan kollégám, aki matematikus, de olyan is akad, aki egy intenzív programozóiskolát (bootcamp) végzett el. A témában rengeteg magas színvonalú online képzés is elérhető, aki szeretné magát képezni, az ezeken a platformokon is hihetetlen mennyiségű tudást szívhat magába – természetesen a megfelelő angol nyelvtudás megléte esetén.

ITmap: Milyen karrier- és továbblépési lehetőségek vannak a munkakörből?

Szabó Marci: Nagyon fényesen látom a technológia jövőjét, most vagyunk egy olyan stádiumban, amikor igazán berobbanhat az RPA. Alapvetően kétféle fő irányt látok a továbblépésre, amelyek a BCA-nál is jelen vannak: az egyikben technológiai szempontból válunk specialistává, a másikban pedig a fejlesztéstől bizonyos mértékben, de azért nem teljesen eltávolodva az ügyfélkommunikációban, igényfelmérésben válunk egyre profibbá. A közös a két útban, hogy a tudásátadás, illetve a junior kollégák betanítása egyre fontosabb szerepet kap majd a mindennapi feladatok mellett.

ITmap: Mit üzennél a kortársaidnak?

Szabó Marci: Ne féljetek váltani, bármerre is indultok el először! Én gépészmérnökből lettem közgazdász, aztán közgazdászból fejlesztő, nincs kőbe vésve, hogy csak azt csinálhatod, amit éppen tanulsz. Nagyon örülök, hogy az RPA területére „tévedtem”, ez egy olyan informatikai munkakör, amelyben Neked is nagyon gyorsan sikerélményed lehet! Derítsd ki, hogy Neked való-e a munkakör! Regisztrálj, és a Profil menüpontban megtalálod a teszteket, amelyek segítésével többek között erre a kérdésre is választ kaphatsz!