Amit a HR-esek, a cégvezetők és az informatikai szakterület dolgozói napi szinten érzékelnek, azt immár kutatások is bizonyítják: programozói tanulmányok birtokában nem szükséges diploma ahhoz, hogy a diplomásokhoz hasonló életkilátásokat elérhesse a munkavállaló.
Az egyáltalán nem újdonság, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők általában jobb életminőségre számíthatnak. A diplomások körében a foglalkoztatottság az átlagos 74% helyett 85%-os, átlagosan 56%-kal több összjövedelemre tesznek szert életük folyamán, és egészségi állapotuk, valamint várható élettartamuk is lényegesen jobb, mint amit a felsőoktatásból kimaradók esetében regisztráltak.
Mindazonáltal, ahogy egy, az OECD tagállamokban rögzített 2017-es felmérés rámutat*, a felsőfokú végzettségűek körében sem homogének a kilátások. Míg a tudományos, elméleti vagy művészeti szakirányú végzettségűeknél az átlagos foglalkoztatottsági arány 81%-os, addig a mérnöki vagy infokommunikációs területen jártas diplomásoknál ez az arány 88%. Az oktatási és munkaerő-piaci szakértők arra számítanak, hogy idővel egyértelmű átrendeződés lesz kimutatható. Az informatika szakterületén a közép- és felsőfokú végzettség közötti éles fokozat eltűnik: diploma nélkül is sokkal jobb kilátásokra számíthatnak az infokommunikációs szektor dolgozói, mint adott esetben más szakirányok diplomásai.
„Nagyon nehezen képzelhető el, hogy valaki orvosi diploma nélkül műtsön, vagy építész diploma nélkül tervezzen épületeket. Az informatika azonban más. Az informatikusi egyetemi képzések tradicionálisan tudósok, kutatók képzésére jöttek létre. Ugyanakkor jelenleg elsősorban nem ilyen munkatársakra, hanem digitális szakemberekre van szükség nagy tömegben.” – meséli megrendelőik tapasztalatait Boda József, a 12+6 hónapos rendszerben oktató Codecool programozóiskola ügyvezetője.
[cegajanlo id=”codecool”]
Ezt a véleményt támasztja alá a London Economics két kutatója, Marguerita Lane és Gavan Conlon által jegyzett vitairat, melyre az OECD kutatás is hivatkozik. A kutatók szerint a hagyományos oktatási rendszerből adódó egzisztenciális lépcsőzetességet a közbenső és pótlólagos tanfolyamok képesek kisimítani. Mi több, aki csak középfokú képesítést szerez, de rendelkezik számítógépes ismeretekkel, az egyértelműen jobb kilátásokra számíthat, mint aki felsőfokú képesítéssel, de informatikai ismeretek nélkül kíván a munkaerőpiacon érvényesülni.
Olyan munkavállalók kellenek tehát, akik jól értenek egy-egy részterülethez, de van átfogó szakmai rálátásuk is. A szakmai tudás mellett nem elhanyagolhatók egyéb kompetenciák sem: különösen fontos a logikus gondolkodás és analitikus szemlélet, valamint a magabiztos angol nyelvtudás is. Ezen képességek meglétét az iskolák már a jelentkezéskor szűrik, és csak sikeres felvételit követően kezdhető meg a képzés.
A jövő felnőttjeinek a képzései átalakulnak. Nem egy egyetemi végzettség határozza majd meg az élethosszig tartó, egyfókuszú karriert, hanem egymásra épülő, vagy kiegészítő képzések sorozata. Így sokkal gyorsabban és rugalmasabban fedhetők le a várhatóan folyamatosan átalakuló piaci igények, ezáltal a munkavállalók jobb fizetéshez, jobb élethez jutnak.
Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövess minket a Facebook oldalunkon is!
Nyitókép: Codecool
* OECD (2017), Education at a Glance 2017: OECD Indicators, OECD Publishing, Paris. http://dx.doi.org/10.1787/eag-2017-en
