Egyeseknek álom – másoknak rémálom: csökkenő számú felsőoktatási jelentkezés, 30-40 ezer betöltetlen állás, növekvő külföldi elvándorlás. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy hol lehetnek a jövői informatikusai?
Manapság ezek a leginkább hangoztatott kulcsszavak, ha az IT munkaerőpiacról van szó. Miközben az egyik oldal egyre kétségbeesettebben próbál legalább ideiglenes megoldásokat találni a lyukak befoltozására, a másik oldal nyugodtan dől hátra, hiszen olyan szaktudással rendelkezik, ami nem csak nálunk, de a világ minden országban egyre keresettebb.
Hoztunk magunkkal pár olyan érdekességét, amelyek a számoknál sokkal hatásosabban mutatják, hol tart a ma az IT világ, és, hogy hol lehetnek a jövő informatikusai.
Leszakadó társadalmi rétegek, növekvő társadalmi felelősségvállalás… Hogy is van ez?
Már demográfiai hatásai is vannak az IT-piaci boomnak. Azokban a városokban, ahol jellemzően tömörülnek az információtechnológiai cégek, a régi, többnyire alacsonyabb színvonalon élő lakosokat kiszorítják lakásaikból ezen vállalatok alkalmazottai, akik könnyedén ki tudják fizetni a fejlődéssel együtt megemelkedett lakbéreket. Ezen városrészek már kifejezetten a magas bérszínvonalon élő IT szakemberekre rendeződtek be. Míg 60-70 éve az ipari városok hódítottak sajátos atmoszférájukkal, ma megjelentek a tech-városok.
Hamis az a hiedelem, hogy az IT piaci munkaerőhiány csak az adott szektor problémája. Befolyásos nagyvállalatok szállnak be a hiány megfékezése elleni harcba. Olyan cégek, mint a BBC, tűzték zászlajukra a témában a társadalmi felelősségvállalást, és indították útjára évekkel ezelőtt a „Make It Digital” nevű programot, ami elsősorban az általános iskolás gyerekeket szólítja meg. Ennek keretében kifejlesztettek egy eszközt, ami egy önálló, LED-ekkel ellátott, belépő szintű kódoló készülék, amelyet bármely számítógéphez csatlakoztatni lehet. Segítségével próbálják a tanulókat gyakorlatiasan és játékosan már egész kicsi koroktól kezdve az informatika irányába terelni.
Megdőlt az évtizedes sztereotípia
Mégse maradjunk számok nélkül: a hazai GDP 10-12 százalékát adja az információ- és kommunikációtechnológia szektora, ami az elmúlt években is 4,5 százalékkal bővült- válság ide, válság oda. A nemzetközi piac már rég túllépett azon az 1980-as években még igen népszerű felfogáson, hogy programozni csak a férfiak tudnak/szeretnek. Ennek ellenére hazánkban – bár az iparág legnagyobb szereplői csatlakoztak a kezdeményezéshez- még mindig kevésbé népszerű és igencsak gyerekcipőben jár a „Lányok napja” nevű rendezvény, ami általános iskolás és középiskolás lányoknak próbálja megmutatni, hogy nekik is van keresnivalójuk ezen a területen. Sőt, a témában külön oktatási rendszer jött létre kifejezetten hölgyeknek: a Skool tanfolyamai. A cél egyértelmű: minél inkább kiszélesíteni a tudás forrását a másik nem bevonásával. Nőként megállod a helyedet az IT szakmában? Akkor a III. Országos IT Megmérettetés neked való kihívás!
Manapság azonban messze nem állnak meg ott az erőfeszítések, hogy kisiskolásokat, hölgyeket tereljenek az IT irányába. Gombamód szaporodnak azok a cikkek, amelyek arra buzdítanak, hogy bármit is csinálsz most, bármi is a foglalkozásod, érdemes elgondolkoznod a váltáson, ha mindössze pár alapszintű készséggel rendelkezel, mint az erős problémamegoldás, alapvető érdeklődés az informatika iránt, vagy a feltalálás iránti vonzalom. Ahogy nő a szükséglet, a programozói diploma úgy szorul egyre inkább háttérbe.
A kottától a kódokig
Sokan azonban ennél jóval messzebbre mennek: tanulmányokkal próbálják kimutatni, hogy ha valakinek van zenei érzéke, akkor nagy eséllyel ért a matematikához, következésképp értékes programozó válhat belőle. Ezek – a valljuk be kissé erőltetett próbálkozások is mutatják, hogy olyan mértékű az igény a szakemberek iránt, amit már rég nem tudnak a képzett, diplomás rétegből lefedni.
